Nyári szezon - start
Hm, kénytelen vagyok bevallani, hogy ez a nyár kicsinál. Rengeteg érdekes sorozat érkezik, és már így is kénytelen voltam hármat is átütemezni kevésbé zsúfolt szezonra. Na a tavaszról maradtakkal így is 20 körül vagyok. Nézzük hát miből élünk a következő három hónapban.
Binan Koukou Chikyuu Bouei-bu LOVE!LOVE!
Az új évad onnan folytatódik, ahonnan az előző abbamaradt. A Védelmező Klub tagjai, miután a szerelem erejével megmentették a világot, élveznék a megérdemelt nyugalmat, és a közös, meghitt fürdőzéseket a Kurotamaban, ám nem ülhetnek sokáig a babérjaikon, hiszen a Binan Akadémián ismét megkavarodnak a dolgok. Ebben pedig az Akadémiára cserediákként érkezett, rejtélyes idol ikreknek, Beppu Akihikonak és Haruhikonak fontos szerepük lesz. Nem marad más hátra, minthogy főhőseink, immár a Diáktanács támogatásával ismét átszeretkezzék magukat Ágyas Lovagokká, és megvédjék a Földet.
Az új évad onnan folytatódik, ahonnan az előző abbamaradt. A Védelmező Klub tagjai, miután a szerelem erejével megmentették a világot, élveznék a megérdemelt nyugalmat, és a közös, meghitt fürdőzéseket a Kurotamaban, ám nem ülhetnek sokáig a babérjaikon, hiszen a Binan Akadémián ismét megkavarodnak a dolgok. Ebben pedig az Akadémiára cserediákként érkezett, rejtélyes idol ikreknek, Beppu Akihikonak és Haruhikonak fontos szerepük lesz. Nem marad más hátra, minthogy főhőseink, immár a Diáktanács támogatásával ismét átszeretkezzék magukat Ágyas Lovagokká, és megvédjék a Földet.
Nem tudom, lehet-e sejteni, mennyire nagyon vártam vissza Takamatsu-sensei varázslatos fiait. xD Ha nem, akkor elmondom, hogy tűkön ülve. Imádtam az első évadot, a tavalyi év nagy kedvence lett nálam, és most megint itt vannak a varázslatos fiaim, kiegészülve a Beppu ikrekkel, akik mögött az Ouranos Hitachin ikrek sarokba bújhatnak fanservice tekintetében.
És őszintén szólva megint szerelmes lettem. Oké, én szörnyen elfogult vagyok az univerzummal kapcsolatban, de már úgy hiányoztak a mágikus fiaim, hogy nem tudok rosszat mondani a kezdő részről. Szerintem bevezetésének tökéletes volt, érezhetően meg akarta alapozni az egész évadot az előző évadra utalásokkal és bizonyos ismétlésekkel, ami nekem jól jött, mert bár végig rajta tartottam a mind a két szememet, fülemet és az összes kémemet a Bouei-bu fandomon, kellett egy kis idő, mire visszarázódtam a hangulatába és ezzel a résszel visszahozták a Bouei-bu életérzést.
A rajzolás másabb lett, ami nem is csoda, mivel stúdiót váltottak, de szerintem ez sokkal szebb. Amin meg nagyon röhögtem, az a Sailor Moon referencia. Nem tudom, figyeltétek -e az átváltozást, de félelmetesen idézte a most lefutott Crystal Super Sailor Moon jeleneteit. Ha meg már átváltozás, Vom-san egy öltöztető zseni.
A szerelmes Kin-chan nem semmi. Tudtam én, hogy az év BL sorozata igazából ez lesz. Kin-chan annyira nyilvánvalóan szerelmes Atsushiba, hogy már tagadni sem tudja. És bár nagyon cuki a dere Kinshiro, hogy kiegyenlítsünk, most sok-sok EnAtsura lesz szükségem. xD Az IoRyuu páros változatlanul békésen elszerelmezik, Yumoto pedig imádnivalóan élettel teli, és Vom-san fan. Az op-ot imádom (jaj, zavarba jött Io, meg a YowaPeda Io *o*), az ikrekre meg halálosan kíváncsi vagyok. Szerencsére jövő héten bővebben bemutatkoznak.
És akkor még egy apróság. WHITEY. Ez a mennyország. Komolyan. Nem tudom, hogy kifejezni az örömöm. A másik négy main seiyuu, Kazu, Ume-chan, Kou-chan és Masu is csodás volt, ahogy az első évadban is, most mégis hadd örömködjek, hogy Whitey itt van. Korlátlan mennyiségben. Nem két mondatig. Nem a net legmélyebb bugyraiból. Hanem házhoz szállítva és töménytelen mennyiségben. És nem ez lesz nyáron az egyetlen szerepe, de arról majd a megfelelő helyen.
Különben Ishida Akira a szörnyként megint poén volt. Kíváncsi vagyok, hogy a többi mellékszereplő seiyuu is visszajön - e. Egyébként, ahogy észrevettem az ikrek szörnyei sokkal agresszívabbak, mint Kin-chanéi voltak szerintem. Szadista, fanservice ikrek? o.O
A szerelmes Kin-chan nem semmi. Tudtam én, hogy az év BL sorozata igazából ez lesz. Kin-chan annyira nyilvánvalóan szerelmes Atsushiba, hogy már tagadni sem tudja. És bár nagyon cuki a dere Kinshiro, hogy kiegyenlítsünk, most sok-sok EnAtsura lesz szükségem. xD Az IoRyuu páros változatlanul békésen elszerelmezik, Yumoto pedig imádnivalóan élettel teli, és Vom-san fan. Az op-ot imádom (jaj, zavarba jött Io, meg a YowaPeda Io *o*), az ikrekre meg halálosan kíváncsi vagyok. Szerencsére jövő héten bővebben bemutatkoznak.
És akkor még egy apróság. WHITEY. Ez a mennyország. Komolyan. Nem tudom, hogy kifejezni az örömöm. A másik négy main seiyuu, Kazu, Ume-chan, Kou-chan és Masu is csodás volt, ahogy az első évadban is, most mégis hadd örömködjek, hogy Whitey itt van. Korlátlan mennyiségben. Nem két mondatig. Nem a net legmélyebb bugyraiból. Hanem házhoz szállítva és töménytelen mennyiségben. És nem ez lesz nyáron az egyetlen szerepe, de arról majd a megfelelő helyen.
Különben Ishida Akira a szörnyként megint poén volt. Kíváncsi vagyok, hogy a többi mellékszereplő seiyuu is visszajön - e. Egyébként, ahogy észrevettem az ikrek szörnyei sokkal agresszívabbak, mint Kin-chanéi voltak szerintem. Szadista, fanservice ikrek? o.O
Battery
A történet főszereplője Harada Takumi, egy fiatal fiú, aki az apja munkája miatt Okayama prefektúra egyik hegyi városába költözik, a tavaszi iskolakezdés előtt. Takumi baseball játékos, méghozzá dobó, ám elveszítette a hitét saját magában a költözés után. Azonban a sors úgy hozza, hogy találkozik Nagakura Kouval, aki az osztálytársa lesz. Kounak minden vágya, hogy egy csapatban játszhasson Takumival és hogy ő legyen a fiú elkapója.
Érdekessége a sorozatnak, hogy az eredeti regényt a nagyon finom BL felhangú No. 6 című sorozatnak alapot adó mű szerzője, Asano Atsuko írta, viszont itt nem hiszem, hogy a műfajtól idegenkedőknek ilyesmitől kell tartaniuk. Bár a regényhez nem volt szerencsém, az élőszereplős feldolgozásokhoz igen, és abban soha nem lépték át a fiúk a barátság határát annyira sem, mint Shion vagy Nezumi. Amit én sajnálok, mert már nagyon régen fizetnék is egy sportos BL sorozatért, de úgy néz ki ez sem az én megmentőm lesz. Az élőszereplős feldolgozások különben elnyerték a tetszésem, még úgy is, hogy én és a live japán filmek/sorozatok nem vagyunk túl jó viszonyban. Pont ezért vártam az animét, mert a doramanal és a filmnél is megfigyelhető volt néha a túlzott manír meg a hát... oké, ripacskodás. A PV-k alapján viszont az anime jóval hangulatosabbnak tűnik és jóval finomabban tálalja majd az érzelmeket. Mivel NoitaminA sorozat, így már az élőszereplős alkotások megnézése előtt is biztos voltam benne, hogy nem egy Daiya féle harcolós sportsorozat lesz, hanem inkább érzelmes darab, aminek a sport csak a kerete. Kicsit ebből a szempontból a Free!-hez hasonlítanám, abban volt az, hogy a sport inkább érzelmeket közvetített. Hasonló még abban is, hogy nagyon hangsúlyos a barátság téma, fontos szerep jut a kapcsolatok fejlődésének és annak, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a fejlődésével fejlődnek az egyes szereplők is.
Az animénél nekem nagy plusz pont Shimura Takako. Nem olvastam /láttam tőle mindent, de amit igen, az meggyőzött, hogy egy fantasztikus szerző. Itt ugyan nagy szerepe nem lesz, mégis hogy köze van hozzá, sokat dob számomra az egészen. A főszerepet ezúttal Uchiyama Kouki kapta meg, aki számára nem lehet ismeretlen a sportanimék világa, hiszen olyan sorozatokban volt benne, mint a Haikyuu!! vagy a Free!. Mellette olyan seiyuukat lehet majd hallani, mint Ono Yuuki, Kimura Ryohei, Murase Ayumu, Ishikawa Kaito, vagy Saito Soma, tehát csupa sportanimén edzett veterán. Kicsit kilóg a sorból Hatanaka Tasuku, Kou seiyuuje, illetve Umehara Yuichioru, hiszen számukra az első alakalom, hogy sportszereplőknek adják a hangjukat.
Mindent összevetve, abban reménykedem, hogy össze tudja hozni az előzetesekben lefektetett hangulatot a doramában és filmben megismert tartalommal, mert akkor egy kiváló, érzelmes alkotás lehet belőle. Sajnos ez egy hét csúszással indul a többihez képest, így gyaníthatóan több Noitamina sorozathoz csak 11 részes lesz.
Cheer Boys!!
Egy japán egyetemen járunk, ide iratkozik be elsős főszereplőnk, Bandou Haruki. A fiú egy híres harcművész családból származik, ám egy sérülés miatt kénytelen volt feladni a judo karrierjét. Legjobb barátja az árva Hashimoto Kazuma, akinek megboldogult szülei mindketten a pompom csapat tagjai voltak, így a fúnak a vérében van a szurkolás. Tőle jön az öltet, hogy a judo helyett alakítsanak egy férfi szurkolói csapatot az egyetememen. Ennek a frissen megalakuló, kicsit fura, de aranyos csapatnak a sorsát követhetjük figyelemmel a szériában.
A Batteryhez hasonlóan ez is regényadaptáció, ezúttal Asami Ryou írta meg az eredetit és a PV alapján az egyik leginkább várt sorozatom lett a Bouei-bu mellett. Láttam már felvételről igazi szurkolófiúkat, és hihetetlenül látványos produkcióik vannak. Lélegzetelállító, ahogy dobálják egymást, és amilyen koreográfiákat kitalálnak. El sem tudom képzelni mennyi gyakorlás kell ehhez, hogy ilyen profin meg tudják csinálni, de minden létező kalapom emelem előttük.
Jól nézett ki az első rész. Megvan az alapfelállás a gyerekkori barátokkal, és megvan a motiváció is mindegyik fél részéről. A két főhős srác szimpatikus, és abszolút remek közöttük a dinamika meg a kémia. Szeretem ezeket a már a nézésedből tudom mire gondolsz kapcsolatokat. Wataru is hatalmas arc, bszolút imádnivaló dork karakter, és bizonyos értelemben az új Rei-chan is lehet XD A szurkolás gyönyörűen volt animálva, teljesen visszaadta azt az érzést, amit igazi előadások közben érez az ember. Magam részéről nagyon várom, mi lesz ennek a csapatnak a története.
DAYS
És még maradjunk egy kicsit a sportaniméknél, mert azokból sosem elég. Az az igazság, hogy a DAYS focis anime, amit a sportok közül a legkevésbé szeretek, így úgy voltam vele, hogy majd szépen átkerül ez őszre az ALL OUT! mellé, csakhogy jött egy pár fórum, egy elkapás, egy pirulós Kazuma meg az életérzés, amit egy sportpáros jelent és azon kaptam magma, hogy nézem. Max. ezen a nyáron nem alszok >.<
A kis Tsukamoto Tsuyushi első látásra, meg sokadikra sem tűnik egy sportmacsónak. Alacsony a termete, gyenge a fizikuma, és végtelenül szemérmes a személyisége. Na persze ő sem sportkarrierről álmodott soha, egészen addig, míg a végzet az útjába nem sodorta a tehetséges focistapalánát Kazama Jint, aki meghívja a fiút egy amatőr meccsre. Így szeret bele Jinbe... izé a fociba Tsuyushi és így születik meg a nyári baseball és pompom pár után a focista párosunk is, akik előre viszik a saját csapatukat.
Már két rész is lement, és ahhoz képest, hogy tényleg nem vagyok focirajongó, teljesen lekötött. Tsuyushi sokban emlékeztet a YowaPeda Sakamichijére. Mind a ketten amatőrök, de lelkesek és motiváltak, így motiválják a többieket is maguk körül. A MAPPA stúdió munkatársainak keze alól kikerülő sorozat külalakra gyönyörű, részletes rajzolás, míg a tartalomról a sportmangák és animék szerelmeseinek nem ismeretlen mangaka Yasuda Tsuyuoshi gondoskodik, aki a szintén remek, biciklis OverDrive sorozatot is megalkotta. A főszerepet ezúttal egy kevésbé ismert fiatalember kapta meg Yoshinaga Takuto személyében, mellette pedig rutinos társnak ott van a hihetetlen változatos hangú Matsuoka Yoshitsugu. Tsugu nem az első sportszerepét kapta meg, a Daiya no Ace nézői biztosan emlékeznek még a karakterére a baseballos sorozatból, és akárcsak ott, itt is egy teljesen új stílust mutat be a nézőknek.
DAYS
És még maradjunk egy kicsit a sportaniméknél, mert azokból sosem elég. Az az igazság, hogy a DAYS focis anime, amit a sportok közül a legkevésbé szeretek, így úgy voltam vele, hogy majd szépen átkerül ez őszre az ALL OUT! mellé, csakhogy jött egy pár fórum, egy elkapás, egy pirulós Kazuma meg az életérzés, amit egy sportpáros jelent és azon kaptam magma, hogy nézem. Max. ezen a nyáron nem alszok >.<
A kis Tsukamoto Tsuyushi első látásra, meg sokadikra sem tűnik egy sportmacsónak. Alacsony a termete, gyenge a fizikuma, és végtelenül szemérmes a személyisége. Na persze ő sem sportkarrierről álmodott soha, egészen addig, míg a végzet az útjába nem sodorta a tehetséges focistapalánát Kazama Jint, aki meghívja a fiút egy amatőr meccsre. Így szeret bele Jinbe... izé a fociba Tsuyushi és így születik meg a nyári baseball és pompom pár után a focista párosunk is, akik előre viszik a saját csapatukat.
Már két rész is lement, és ahhoz képest, hogy tényleg nem vagyok focirajongó, teljesen lekötött. Tsuyushi sokban emlékeztet a YowaPeda Sakamichijére. Mind a ketten amatőrök, de lelkesek és motiváltak, így motiválják a többieket is maguk körül. A MAPPA stúdió munkatársainak keze alól kikerülő sorozat külalakra gyönyörű, részletes rajzolás, míg a tartalomról a sportmangák és animék szerelmeseinek nem ismeretlen mangaka Yasuda Tsuyuoshi gondoskodik, aki a szintén remek, biciklis OverDrive sorozatot is megalkotta. A főszerepet ezúttal egy kevésbé ismert fiatalember kapta meg Yoshinaga Takuto személyében, mellette pedig rutinos társnak ott van a hihetetlen változatos hangú Matsuoka Yoshitsugu. Tsugu nem az első sportszerepét kapta meg, a Daiya no Ace nézői biztosan emlékeznek még a karakterére a baseballos sorozatból, és akárcsak ott, itt is egy teljesen új stílust mutat be a nézőknek.
Tsukiuta
Írtam már korábban a Tsukiuta univezumról itt a blogon is, ha még emlékeztek rá, de ha nem, mesélek róla kicsit. A Tsukiuta a Vocaloid család tagja. A széria alapja egy egyre bővülő Drama CD sorozat. Összesen 24 karaktere van a sorozatnak, 12 lány, és 12 fiú elosztásban. Minden szereplő kapott egy-egy monológ CD-t havi bontásban, majd ebből kerekedett ki az univerzum, amiben két, egymással szemben álló idolbanda és két csoport Istennőnek készülő hölgy kapott szerepet. Először fiúk bővítették az univerzumot a duett CD-kel, amik a dalok mellett egy rövid életképeket megörökítő párbeszédes részt is tartalmaztak, ezt pedig a csapat CD-k követték. Olyan sikeresnek bizonyult a kezdeményezés, hogy azóta a Tsukiuta kiadója, TsukiPro másik három fiktív, férfiakból álló idolcsapotot is megalakított, akik több kislemezet kiadtak már a Tsukiuta mintájára.
Az anime a Tsukiuta széria két férficsapatát, a Six Gravityt és a Procellarumot fogja a középpontba helyezni Minden résznek más karakter lesz a főszereplője, így az együttesek tagjainak történetén keresztül rajzolódik ki a két csapat közös meséje.
A Drama CD szériának régóta rajongója vagyok, szerintem nagyon jól sikerült darabok és nagyon jó a két csapat dinamikája. A fiúk aranyosak, a dalok fülbemászóak, így ezt várom az animétől is, illetve a Haru x Hajime házaspárt. Tudom, tudom, de már a Drama CD-ken is ők ketten voltak a kedvenceim, akikért élek meg halok. Annyira jó duó, támogatják egymást, kiegészítik. Hajime a leaderként a csapat apukája, míg Haru meg bizonyos értelemben az anyukat. Ráadásul Tori-san és Maeno Tomoaki adja a hangjukat, akiket kifejezetten kedvelek ilyen páros szerepekben. Persze a többi seiyuu esetében sem lehet ok a panaszra, mert olyan neveket hallhatunk beszélni és énekelni, mint Kaji Yuuki, Masuda Toshiki, KENN, Hosoya Yoshimasa, Kimura Ryohei, Hatano Wataru, Aoi Shouta, Ono Kensho, Kondo Takashi vagy Kakihara Tetsuya.
Az első rész elég tetszetős volt. A Procella és a Gravi bejelentésével megadták a központi történetet és az első rész alapján működni fog ez a váltogatott main karakter dolog is. Kakeru része aranyos volt a kissráccal és örülök, hogy nem csak Koi volt vele, hanem Rui is. Az jó húzás volt, hogy a Gravi párosait a rajongó csaj mutatta be. Sajnos a Starmyuval ellentétben itt a tánc része a dolognak CGI, de abból szerencsére az igényesebb fajta, így el lehet viselni, főleg mert a Gravi “GRAVITIC-LOVE”, című száma meglehetősen fülbemászó, és biztos az lesz a Procellarum "LOLV - Lots of Love" című dala is. A Tsukiuta széria erőssége amúgy is az szerintem, hogy jó csapatokat válogatnak össze és a seiyuuknek írják a dalokat, És amivel nem tudok betelni az Haru meg Hajime pillantásváltása, ami ilyen, hm, baba otthon lerendezzük üzenetet hordoz. (Oké, ne vegyetek komolyan .... teljesen) Uh, csak legyen olyan meghitt beszélgetés részük is együtt teázgatva, és egymásnak udvarolva, mint a CD-ken és boldogan állok föl szeptemberben az utolsó rész előtt.
Servamp
Történetünk főhőse Shirota Mahiru, egy 16 éves fiú. Persze, ahogy az az animék esetében megszokott, neki sem lesznek mindennaposak a diákévei, hiszen kapcsolatba kerül a természetfelettivel. Egyik nap, úton hazafelé talál egy fekete cicát, akit Kuronak nevez, ám Kuro nem közönséges házimacska, hanem egy meglehetősen haszontalan vámpír, így Mahiru akarta ellenére szert tesz egy démoni szolgára, ezzel pedig egy csomó különc lényt szabadít be az életébe.
Egy akcióshoujohoz van szerencsénk , mint a Donten ni Warau vagy a Makai Ouji, amely ezúttal csak férifszereplőket vonultat fel. Korábban már készült a sorozathoz Drama CD széria, amely inkább a szereplők mindennapi életét mutatta be, de a manga bőségesen tartalmaz harcjeleneteket is, ezt pedig a PV alapján az animéből sem fogják kispórolni.
A seiyuu felhozatal zseniális, hiszen olyan neveket olvashatunk a stáblistában, mint Kaji Yuuki, Terashima Takuma, Kimura Ryohei, Suzuki Tatsuhisa, Murase Ayumu, Ono Yuuki, Shimazaki Nobunaga, Matsuoka Yoshitsugu, Kakihara Tetsuya, Nishiyama Koutarou vagy Suzuki Yuuto. Az openinget pedig az OLDCODEX adja elő, így hangzás tekintetében nem lehet majd panaszunk. Ahogy egyébként a látvány tekintetében sem, mert elég szemrevaló mind a szereplők külseje, mint a harcjelenetek kidolgozása. Remélhetőleg a történet és a szereplők személyisége is hasonlóan kiváló lesz.
Az első rész minden esetre reménykeltő. Kaptunk humort és kaptunk harcokat, amiket kiváló OST-tal támogattak meg. A hikkomori vámpír kész, de szerencsére azért mikor be kellett vetnie magát nagyon látványos harcot produkált, szinte észre sem vettem és már vége is volt a résznek. A főhősünk érdekes személyiség, kíváncsi vagyok merre fog tovább haladni majd. Bár eddig is érdekelt, de most fellelkesültem teljesen. Ez még akár nagyon jó is lehet.
Az opening ütős lett, és ebben a részben Tsugut emelném ki a seiyuuk közül, lenyűgöző volt, hogy csak egy fél részben mennyiféle hangját és stílusát mutatta meg. Imádom, hogy ebben a szerepben úgy tűnik, megint építenek arra a hihetetlen változatosságra, amire képes
Történetünk főhőse Shirota Mahiru, egy 16 éves fiú. Persze, ahogy az az animék esetében megszokott, neki sem lesznek mindennaposak a diákévei, hiszen kapcsolatba kerül a természetfelettivel. Egyik nap, úton hazafelé talál egy fekete cicát, akit Kuronak nevez, ám Kuro nem közönséges házimacska, hanem egy meglehetősen haszontalan vámpír, így Mahiru akarta ellenére szert tesz egy démoni szolgára, ezzel pedig egy csomó különc lényt szabadít be az életébe.
Egy akcióshoujohoz van szerencsénk , mint a Donten ni Warau vagy a Makai Ouji, amely ezúttal csak férifszereplőket vonultat fel. Korábban már készült a sorozathoz Drama CD széria, amely inkább a szereplők mindennapi életét mutatta be, de a manga bőségesen tartalmaz harcjeleneteket is, ezt pedig a PV alapján az animéből sem fogják kispórolni.
A seiyuu felhozatal zseniális, hiszen olyan neveket olvashatunk a stáblistában, mint Kaji Yuuki, Terashima Takuma, Kimura Ryohei, Suzuki Tatsuhisa, Murase Ayumu, Ono Yuuki, Shimazaki Nobunaga, Matsuoka Yoshitsugu, Kakihara Tetsuya, Nishiyama Koutarou vagy Suzuki Yuuto. Az openinget pedig az OLDCODEX adja elő, így hangzás tekintetében nem lehet majd panaszunk. Ahogy egyébként a látvány tekintetében sem, mert elég szemrevaló mind a szereplők külseje, mint a harcjelenetek kidolgozása. Remélhetőleg a történet és a szereplők személyisége is hasonlóan kiváló lesz.
Az első rész minden esetre reménykeltő. Kaptunk humort és kaptunk harcokat, amiket kiváló OST-tal támogattak meg. A hikkomori vámpír kész, de szerencsére azért mikor be kellett vetnie magát nagyon látványos harcot produkált, szinte észre sem vettem és már vége is volt a résznek. A főhősünk érdekes személyiség, kíváncsi vagyok merre fog tovább haladni majd. Bár eddig is érdekelt, de most fellelkesültem teljesen. Ez még akár nagyon jó is lehet.
Az opening ütős lett, és ebben a részben Tsugut emelném ki a seiyuuk közül, lenyűgöző volt, hogy csak egy fél részben mennyiféle hangját és stílusát mutatta meg. Imádom, hogy ebben a szerepben úgy tűnik, megint építenek arra a hihetetlen változatosságra, amire képes
Fukigen na Mononokean
Ashiya középiskolás diák, aki akár átlagos életet is élhetne, ha nem akaszkodott volna rá egy különös teremtény. Így azonban az ismeretlen youkai miatt már az első hetén megjárja a gyengélkedőt. Végül annyira uralhatatlanná válik a helyzet, hogy kénytelen lesz egy titokzatos kis teaház tulajdonosának, az úgynevezett Mononokeannak a segítségét kérni. Így találkozik Abeno-sannal, akinek a youkai ügyek megoldása a specialitása.
Mivel a mangájának angolul elérhető fejezeteit már olvastam és eszméletlenül tetszett, így nagy reményeket táplálok az anime iránt is. Ha Ashiya és Abe-san szórakoztatóan bájos viszonyát valamint a kellemes hangulatot sikerült maradéktalanul képernyőre vinni, több mint elégedett leszek. Az ügyek, amikkel a fiúk találkoznak, nagyon jók, ebből a szempontból például hasonlít a Natsume Yuujinchoura szerintem a felállás, mert tanulságosak, és szívmelengetőek az eseteik. Ami különbség, hogy itt nem túl drámai a történet, de nem is annyira könnyed, hogy csak egy egyszer nézhető valami legyen belőle.
Mondjuk engem már a seiyuu választás is lekenyerezett, mert Abe-sannak egyszerűen tökéletes Maeno Tomoaki. Ahogy olvastam a mangát, magamban én is abszolút őt képzeltem el neki. Szerintem itt még Yuutan sem lesz rossz, illeni fog Ashiya személyiségéhez a hangja. Szerencsére Ashiya egy elég belevaló, vagány kölyök, aki viszonylag könnyen feltalálja magát minden helyzetbe, így dublán örülök, hogy Yuutan kapta meg, mert kicsit kitörhet a tragikus hős szerepéből.
Az első részt egyébként nagyon rendben találtam. Ha tudja tartani ezt a színvonalat, remek sorozat lesz belőle. A rész egy fejezetet dolgozott fel, de jó tempóban. Az opening nagyon jó, képileg és zeneileg is, de ami nekem most jobban tetszik az az ending, nagyon kellemes, hangulatos darab Maeno-san meg Yuutan tök jól kiegészítik egymást.
Fudanshi Koukou Seikatsu
Sakaguchi Ryo átlagos középiskolás fiúnak tűnik: rendesen bejár az iskolába, barátkozik, tanul, éli a vele egykorú fiúk mindennapi életét. Amiben mégis más, mint a többiek, hogy heteroszexuális férfi létére nagy rajongója a BL műfajnak, amely a férfiak közötti szerelmet helyezi a középpontba. Róla, a barátairól és a különös hobbijáról fog szólni a sorozat.
A mangája haláli, nagyon bírom. Jó humor, édes főszereplő, helyes mellékszereplőgárda, és mint fujoshi, sok helyen még magamra is ismertem, mikor Ryoból előjött a fanboy. Sajnos csak öt perc/rész lesz az egész, mivel a mangája is ilyen rövid történetes darab.
91 Days
Ismét egy maffiás történet érkezik a szezonban. Ezúttal a szesztilalom idején járunk, mikor a rend őreinek semmi hatalmuk nem volt és a bűnözők uralták a városokat. Lawless is ilyen település volt, ahol virágzott az illegális italkereskedelem valamint a feketepiac. Ide tér vissza főhősünk Avilio, aki azután ment el, hogy a családját a szeme láttára kegyetlenül legyilkolták. Mint kiderül a bűntényt az egyik maffiacsalád, a Vanetti família követte el, ezért Avilio a Don fián, Neron keresztül szivárog be közéjük és kezdi meg pusztító munkáját. 91 nap alatt pedig minden megváltozik.
A PV-k alapján egy sötét történet lesz, ami valóban igazi maffiasztorihoz méltó. Már eleve a felütés, a bosszú és két férfi pusztító kapcsolata jó alap egy ilyenhez, amit ha kiegészítenek jó mellékszereplőkkel, és logikus történettel, akkor kiváló sztori lesz. A sorozat egyébként original darab, így nagy esély van rá, hogy kap rendes lezárást, hiszen nem kell semmilyen mangához vagy LN-hez igazodniuk a készítőknek. A főszerepben ezúttal Kondo Takashit hallhatjuk, aki idén nyáron nagyon aktív, Nerokent pedig Eguchi Takuya szólal meg. Persze a mellékszereplőket játszó seiyuukre sem lehet panasz, hiszen Saito Soma, Sakurai Takahiro, Tsuda Kenjirou, Nishiyama Koutarou és Nakamura Yuuchi nevei is olvashatóak a stáblistában.
Az első rész meglepően hangulatos lett, ha szabad ilyet mondani egy ízig - vérig bosszúállós sztorira. Szinte a századelőn találtam magam, a képi világ és a zene is nagyon idézte. A főszereplő motivációi érthetőek, ráadásul ő és a legjobb barátja is képesek használni az eszüket. Nerora kíváncsi vagyok, hogy valójában milyen ember. Ez az a sorozat, aminél simán benne van a bad end lehetősége, de rosszul érezném magam, ha végül pusztán jó - gonosz felosztás lenne. Szeretnék egy bonyolult viszonyt látni, például egy olyat, ahol Avilio rájön, hogy Nero valójában egyáltalán nem olyan vérengző szörnyeteg, de a bosszúról sem tud lemondani, így érkezik el a tragikus vég. Aki látta a Maou című doramát, az talán sejti mire gondolok.
Ismét egy maffiás történet érkezik a szezonban. Ezúttal a szesztilalom idején járunk, mikor a rend őreinek semmi hatalmuk nem volt és a bűnözők uralták a városokat. Lawless is ilyen település volt, ahol virágzott az illegális italkereskedelem valamint a feketepiac. Ide tér vissza főhősünk Avilio, aki azután ment el, hogy a családját a szeme láttára kegyetlenül legyilkolták. Mint kiderül a bűntényt az egyik maffiacsalád, a Vanetti família követte el, ezért Avilio a Don fián, Neron keresztül szivárog be közéjük és kezdi meg pusztító munkáját. 91 nap alatt pedig minden megváltozik.
A PV-k alapján egy sötét történet lesz, ami valóban igazi maffiasztorihoz méltó. Már eleve a felütés, a bosszú és két férfi pusztító kapcsolata jó alap egy ilyenhez, amit ha kiegészítenek jó mellékszereplőkkel, és logikus történettel, akkor kiváló sztori lesz. A sorozat egyébként original darab, így nagy esély van rá, hogy kap rendes lezárást, hiszen nem kell semmilyen mangához vagy LN-hez igazodniuk a készítőknek. A főszerepben ezúttal Kondo Takashit hallhatjuk, aki idén nyáron nagyon aktív, Nerokent pedig Eguchi Takuya szólal meg. Persze a mellékszereplőket játszó seiyuukre sem lehet panasz, hiszen Saito Soma, Sakurai Takahiro, Tsuda Kenjirou, Nishiyama Koutarou és Nakamura Yuuchi nevei is olvashatóak a stáblistában.
Az első rész meglepően hangulatos lett, ha szabad ilyet mondani egy ízig - vérig bosszúállós sztorira. Szinte a századelőn találtam magam, a képi világ és a zene is nagyon idézte. A főszereplő motivációi érthetőek, ráadásul ő és a legjobb barátja is képesek használni az eszüket. Nerora kíváncsi vagyok, hogy valójában milyen ember. Ez az a sorozat, aminél simán benne van a bad end lehetősége, de rosszul érezném magam, ha végül pusztán jó - gonosz felosztás lenne. Szeretnék egy bonyolult viszonyt látni, például egy olyat, ahol Avilio rájön, hogy Nero valójában egyáltalán nem olyan vérengző szörnyeteg, de a bosszúról sem tud lemondani, így érkezik el a tragikus vég. Aki látta a Maou című doramát, az talán sejti mire gondolok.
Amanchu!
A nyár egyik üdítő sorozatának tűnik az Ariat is jegyező író műve alapján készült Amanchu! című sorozat. Egy óceánparti kisvárosban járunk, itt él hősnőnk, a 15 éves , életvidám diáklány Kohinata Hiraki, aki a tenger és a búvárkodás szerelmese. Az első középiskolai napján ismerkedik meg a frissen odaköltözött, kissé komoly természetű Futabával is. Az anime kettejük kapcsolatáról, a barátaikról, a mindennapi életükről és a búvárkodásról szól.
A PV-k szemetgyönyörködtetőek voltak. Nem csak a lányok nagyon stílusos kinézetén akadhatott meg az ember szeme, hanem a lélegzetelállító környezeten és a bámulatos óceáni élővilágon is. Az első benyomásom alapján ez egy bájos, melankólikus hangulatú slice of life lesz. Volt egy olyan pletyka, hogy egy finom yuri szál is helyet kap benne, de egyelőre ezt valóban csak pletyka szintjén kezelem, mert hivatalosan nem olvastam erről, és voltak, akik cáfolták is, pedig nagyon tudnám értékelni. Ezer meg egy éve nem volt hangulatos yuri adaptáció szezonban.
A nyár egyik üdítő sorozatának tűnik az Ariat is jegyező író műve alapján készült Amanchu! című sorozat. Egy óceánparti kisvárosban járunk, itt él hősnőnk, a 15 éves , életvidám diáklány Kohinata Hiraki, aki a tenger és a búvárkodás szerelmese. Az első középiskolai napján ismerkedik meg a frissen odaköltözött, kissé komoly természetű Futabával is. Az anime kettejük kapcsolatáról, a barátaikról, a mindennapi életükről és a búvárkodásról szól.
A PV-k szemetgyönyörködtetőek voltak. Nem csak a lányok nagyon stílusos kinézetén akadhatott meg az ember szeme, hanem a lélegzetelállító környezeten és a bámulatos óceáni élővilágon is. Az első benyomásom alapján ez egy bájos, melankólikus hangulatú slice of life lesz. Volt egy olyan pletyka, hogy egy finom yuri szál is helyet kap benne, de egyelőre ezt valóban csak pletyka szintjén kezelem, mert hivatalosan nem olvastam erről, és voltak, akik cáfolták is, pedig nagyon tudnám értékelni. Ezer meg egy éve nem volt hangulatos yuri adaptáció szezonban.
D.Gray-man Hallow
10 éve indult és 8 éve lett vége 103 résszel a D.Gray-man című shounen sorozatnak, aminek az első felét nálunk is leadták szinkronnal. Ennyi év után szinte már reménykedni sem lehet egy folytatásban, most mégis úgy határoztak a japán kollegák odaát, hogy leporolják ezt a klasszikust és 2016. nyarán 13 részes sorozatként ismét műsorra tűzik.
A kis Allen Walker egy súlyos születési hibával látta meg a napvilágot: a jobb keze el volt torzulva. Emiatt a fogyatékossága miatt a szülei hamar eldobták maguktól. Egy Mana nevű férfi szánta meg és vette magához a gyereket, aki gyorsan megszerette a gondviselőjét. Azonban egy nap Mana meghalt a kisfiú pedig fájdalmában az Ezer éves Grófhoz menekült, aki a gyászoló emberek fájdalmát kihasználva szörnyetegeket, úgynevezett Akumákat teremtett a halott lelkekből. Ilyenné lett Mana is, akit Allennek a saját, mint kiderült különleges erővel bíró kezével kellett megölni. A sajnálatos eset után egy magas rangú ördögűző fogadta be a gyereket, így kezdődött Allen véget nem érő csatája az Ezer éves Gróffal és a Noah klánnal, hogy megmentse az élőket és a holtakat is.
A rajzolás nekem nagyon tetszett, igaz teljesen más hangulatot áraszt, mint a régi sorozat. Ami kicsit rossz volt, hogy nagyon kapkodónak érzetem az első részt, de lehet csak azért mert már régen láttam az első sorozatot és ideje lenne kicsit feleleveníteni az emlékeimet róla. Sajnos vagy nem, de a régi seiyuu stábot nem tudták összeszedni, így mindenkit lecseréltek a castben. Sokan ellene vannak és voltak a váltásnak, magam is kicsit szomorkodtam Sakupyon és Suzu miatt, azonban van egy remek hozadéka is a dolognak, mégpedig, hogy Allant végre nem egy nő, hanem egy férfi játssza. Murase Ayumu vette át, és nem tudok ezért elég hálás lenni. Ayu a fiatalos, feminim hangjával tökéletes Allan szerepére, és már egy rész után sokkal jobban tetszik, mint Kobayashi Sanae. A hölgy tehetségét nem vitatom, de Allan szerepében iszonyatosan nőnek hallatszott, és majdnem annyira fülbántó volt, mint a Super Loversben Minagawa kisassszony. Kandat Satou Takuya viszi ebben a 13 hétben, akinek szintén nagyon örülök. Iszonyatosan tehetséges seiyuu, de eddig javarészt ezt csak a fujoshik és TouRabu játékosok tudták, így ideje lesz, hogy megkapja a lehetőséget a világot jelentő deszkákon. Hanae Natsuki Laviként fura, nem őt tettem volna be neki, de az első rész alapján azért annyira nem volt gázos, így meg tudok vele barátkozni azt hiszem.
A rajzolás nekem nagyon tetszett, igaz teljesen más hangulatot áraszt, mint a régi sorozat. Ami kicsit rossz volt, hogy nagyon kapkodónak érzetem az első részt, de lehet csak azért mert már régen láttam az első sorozatot és ideje lenne kicsit feleleveníteni az emlékeimet róla. Sajnos vagy nem, de a régi seiyuu stábot nem tudták összeszedni, így mindenkit lecseréltek a castben. Sokan ellene vannak és voltak a váltásnak, magam is kicsit szomorkodtam Sakupyon és Suzu miatt, azonban van egy remek hozadéka is a dolognak, mégpedig, hogy Allant végre nem egy nő, hanem egy férfi játssza. Murase Ayumu vette át, és nem tudok ezért elég hálás lenni. Ayu a fiatalos, feminim hangjával tökéletes Allan szerepére, és már egy rész után sokkal jobban tetszik, mint Kobayashi Sanae. A hölgy tehetségét nem vitatom, de Allan szerepében iszonyatosan nőnek hallatszott, és majdnem annyira fülbántó volt, mint a Super Loversben Minagawa kisassszony. Kandat Satou Takuya viszi ebben a 13 hétben, akinek szintén nagyon örülök. Iszonyatosan tehetséges seiyuu, de eddig javarészt ezt csak a fujoshik és TouRabu játékosok tudták, így ideje lesz, hogy megkapja a lehetőséget a világot jelentő deszkákon. Hanae Natsuki Laviként fura, nem őt tettem volna be neki, de az első rész alapján azért annyira nem volt gázos, így meg tudok vele barátkozni azt hiszem.
Handa-kun
Biztos sokan emlékezetek két évvel ezelőttről a Barakamon című slice of life vígjátékra, amiben egy kalligráfia művészt száműztek vidékre egy szörnyen ostoba hibája miatt, és itt ismerkedett meg egy rakás érdekes emberrel. Nos a Handa - kun a Barakamon előzménysztorija, amiben Handa Seishuu középiskolai életét követhetjük figyelemmel. Persze, ahogy a Barakamonban, úgy ebben a sorozatban sem lesz hiány nevetésből és a mindennapi életben adódó komédiából.
Ami jópár embert érzékenyen érintett, hogy lecserélték a seiyuu stábot, így Ono Daisuke helyett Shimazaki Nobunaga kapta meg a címszerepet, míg Kawafuji Takao szerepében Okitsu Kazuyuki váltotta Suwabe Junichit. Hogy miért volt szükség erre a cserére, passz, minden esetre, nekem mindenképpen nézős már csak egy okból is, hiszen, ahogy az elején említettem Whitey nem csak a Bouei-buban bontakoztathatja ki a tehetségét ezen a nyáron. Bizony, szerepel a Barakamon című animében is, méghozzá a főszereplőre majdnem megszólalásig hasonlító Hanada - kun szerepében fog tündökölni. Így nálam máris jóvátettek mindet, ezer örömmel vártam az amimét is.
Az első rész első öt percéig. Merthogy egyáltalán nem szerettem. Nem feltétlenül egy Barakamont akartam, mert az már a PV -ben nyilvánvaló volt, hogy ez nem olyan lesz, de iskolás komédiának sem muzsikál éppen kiválóan. Az első fele sem volt vicces, de a második feléhez képest szinte jónak hatott. Magam is legszívesebben dobnám...de Whitey. Az elmúlt egy évem arra ment rá seiyuu fronton, hogy Whitey után nyűglődjek, és ebbe még a Divine Gate nevű borzalom is belefért azért a három mondatért, amit nagy kegyesen kapott, itt meg talán jelentősebb szerepe lesz, egyszerűen nincs szívem ilyen könnyen lemondani róla. Még a Bouei-buval egy szezonban sem.
Az első rész első öt percéig. Merthogy egyáltalán nem szerettem. Nem feltétlenül egy Barakamont akartam, mert az már a PV -ben nyilvánvaló volt, hogy ez nem olyan lesz, de iskolás komédiának sem muzsikál éppen kiválóan. Az első fele sem volt vicces, de a második feléhez képest szinte jónak hatott. Magam is legszívesebben dobnám...de Whitey. Az elmúlt egy évem arra ment rá seiyuu fronton, hogy Whitey után nyűglődjek, és ebbe még a Divine Gate nevű borzalom is belefért azért a három mondatért, amit nagy kegyesen kapott, itt meg talán jelentősebb szerepe lesz, egyszerűen nincs szívem ilyen könnyen lemondani róla. Még a Bouei-buval egy szezonban sem.
Orange
Mit tennél, ha egy nap kapnál egy levelet a jövőbeli énedtől, amiben arra kér, ments meg egy fiút, aki nagyon kedves lesz a szívednek? Nos történetünk főhősnője Takamiya Naho pont így jár. Egy reggel egy levél fogadja , amiben az áll, hogy jön egy fiú, de egy sor fatális hiba miatt egy nap örökre elveszíti, így meg kell akadályoznia ezt a jövőt a barátai segítségével.
A mangáját olvastam és eléggé tetszett, bár két okból félek tőle. Az egyik, hogy szerintem ez a manga, aminek vagy nagyon jó lesz a feldolgozása vagy élvezhetetlen. A sorozat maga elég drámai, de a manga soha nem engedte, hogy céltalan rinyálásba csapjon át, végig megőrzött valami könnyed bájt és életörömöt. Remélem az anime is ezt követi, és nem fogja reménytelen angstá tenni. A másik Suwa. Magasan a kedvenc karakterem, de fog kapni egy pár pofont. Bár a fiú mindent egyenes derékkal, optimistán fogad, mégis sokszor fájt látni a mangában ezeket a részeket, így félek ettől az animében is. Ugyanakkor meg pont az animált Suwa a leginkább vonzó pontja az egésznek. Rakjatok össze xD Mindenesetre Suwa szerepében Furukawa Makotonak nagyon örülök, Makonyan egyszerűen fantasztikus lesz neki. De a másik két férfiseiyuu is remeknek tűnik. A friss tehetség Yamashita Sei kellemes orgánuma illeni fog Kakeruhöz és Okitsu Kazuyuki sem utolsó. Az egyetlen mondjuk, hogy csalódás HanaKana a főhősnő posztján. Remek seiyuu, de Naho valahol egy tipikus shoujo főhősnő, aranyos és kedves, nem különösebben idegesítő, viszont nem is különösebben eszes és pont ezért elég uncsi, így HanaKana megint veheti elő a cuki-muki jókislány hanghordozását.
Az első rész minden esetre biztatónak tűnik, kellemes hangulat, jó zenék és szép látvány jellemezte, szóval bizakodó vagyok.
ReLIFE
Az Orange-hoz valamilyen szinten hasonló sztorival érkezett a szezon egyik különleges sorozata, a ReLIFE: A különlegessége abban állt, hogy a készítők az egész sorozatot egyszerre adták ki, így rögtön meg is lehetett nézni teljes terjedelmében. Persze a részeket megismétlik hetente a TV-ben is.
Kaizaki Arata három hónap után lépett ki a munkahelyéről, ami derékba törte az életét. Persze innen nem biztos, hogy el tudjuk képzelni mit is jelentett ez, de Aratanak tényleg nagy törés volt, hiszen egy jó nevű cégtől így távozni a munkamániás japán társadalomban nem igazán jó ajánlólevél. Persze Aratanak megvolt erre a nagyon jó oka is, ám azt senki nem firtatta. A korábban nagy reményű, 27 éves üzletember élete pedig szépen összeomlott, részmunkaidősként dolgozott egy boltban, hikomiriként kezdett viselkedni. Maradna minden így, ha egy este nem találkozna egy férfivel, aki felajánlja neki, hogy egy kutatás keretében egy évre visszafiatalítják középiskolásnak, és megpróbálhatja rendbehozni az életét.
Érdekes egy darab volt ez. Jól vegyítette az iskolás vígjátékot és a komolyabb, felnőttesebb témákat, mindezt kiegészítve egy kevés barátsággal és romantikával. Összességében elégedetten álltam fel előle, hiszen a legtöbb karaktere szerethető volt, haladt a történet, eljutottunk A-ból B pontra, és legalább egy lezárt romantikus szálat is kaptunk de maradandót nem adott számomra, és nem ez lesz az a sorozat, amire évek múlva is emlékezni fogok. Ettől mindenképpen ajánlanám, ha valaki a véleményemet kérdezi, mert lehet másnak többet is adna, de ha úgy járna mint én, akkor sem lenne talán elvesztegetett idő az életéből. 7/10.
Az első rész minden esetre biztatónak tűnik, kellemes hangulat, jó zenék és szép látvány jellemezte, szóval bizakodó vagyok.
ReLIFE
Az Orange-hoz valamilyen szinten hasonló sztorival érkezett a szezon egyik különleges sorozata, a ReLIFE: A különlegessége abban állt, hogy a készítők az egész sorozatot egyszerre adták ki, így rögtön meg is lehetett nézni teljes terjedelmében. Persze a részeket megismétlik hetente a TV-ben is.
Kaizaki Arata három hónap után lépett ki a munkahelyéről, ami derékba törte az életét. Persze innen nem biztos, hogy el tudjuk képzelni mit is jelentett ez, de Aratanak tényleg nagy törés volt, hiszen egy jó nevű cégtől így távozni a munkamániás japán társadalomban nem igazán jó ajánlólevél. Persze Aratanak megvolt erre a nagyon jó oka is, ám azt senki nem firtatta. A korábban nagy reményű, 27 éves üzletember élete pedig szépen összeomlott, részmunkaidősként dolgozott egy boltban, hikomiriként kezdett viselkedni. Maradna minden így, ha egy este nem találkozna egy férfivel, aki felajánlja neki, hogy egy kutatás keretében egy évre visszafiatalítják középiskolásnak, és megpróbálhatja rendbehozni az életét.
Érdekes egy darab volt ez. Jól vegyítette az iskolás vígjátékot és a komolyabb, felnőttesebb témákat, mindezt kiegészítve egy kevés barátsággal és romantikával. Összességében elégedetten álltam fel előle, hiszen a legtöbb karaktere szerethető volt, haladt a történet, eljutottunk A-ból B pontra, és legalább egy lezárt romantikus szálat is kaptunk de maradandót nem adott számomra, és nem ez lesz az a sorozat, amire évek múlva is emlékezni fogok. Ettől mindenképpen ajánlanám, ha valaki a véleményemet kérdezi, mert lehet másnak többet is adna, de ha úgy járna mint én, akkor sem lenne talán elvesztegetett idő az életéből. 7/10.
Amaama to Inazuma
Inzuka Kouhei középiskolai tanár. A fiatal férfi a történet kezdete előtt hat hónappal veszítette el szeretett feleségét, és maradt egyedül egy óvodás kislánnyal. Persze az édesapa mindent megtesz, hogy a kicsi lány, Tsugumi ne érezze az anyja hiányát, ám a munkája és a háztartás mellett nincs ideje főzni. Aztán egy nap a parkban, miközben Tsugumival cseresznyefavirágzást mennek nézni, összefutnak Kouhei egyik tanítványával, Iida Kotorival, aki mint kiderül egy étterem-tulajdonos leánya. Így az egyedül maradt apa, az árva kislány, és a magányos középiskolás barátságot köt és együtt fedezik fel a japán gasztronómiát.
Elég jó kezdés volt. Mondjuk engem az apuka - gyerek sztorikkal amúgy is le lehet venni a lábamról (ennél jobban csak a tesós sztorikat kedvelem családos történetek közül). A karakterek szerethetőek és szerencsére a kicsi lány tényleg aranyosan édes, pont annyira cuki, amennyire kell, az apukájával való kapcsolata meg tüneményes. Ha már sensei, szerintem nekem ő lesz a kedvencem, és Nakamura Yuuichi orgánuma meg telitalálat volt neki. A diáklánykát még látjuk, egyelőre nekem ő eléggé semleges. És tényleg őszintén remélem, hogy azoknak volt igaza, akik azt mondták, hogy a románc csak Kotori plátói rajongásának szintjén jelenik meg, egyébként inkább a slice of life és apa - lánya téma a központi eleme. Nagyon rosszt szájízt adna, ha seinen címke alatt azt próbálná eladni a szerző, hogy helyes, ha egy 16 éves, szerelemben tapasztalatlan diáklány és egy felnőtt apuka gabalyodik össze egymással, mert a szerelem úgyis mindent legyőz.
(Zárójel, de jó sok évvel ezelőtt kijött Drama CD-n egy nagyon hasonló sztori, csak az BL volt. Egyedül maradt étterem - tulajdonos apuka, meg a felnőtt korú alkalmazottja szerettek egymásba, de annak is a gyereknevelés és a főzés volt a középpontjában a szerelem mellett, és annyira mindig az jut eszembe erről. És most elszontyolodtam, hogy azt valószínűleg soha nem fogják meganimálni. )
Inzuka Kouhei középiskolai tanár. A fiatal férfi a történet kezdete előtt hat hónappal veszítette el szeretett feleségét, és maradt egyedül egy óvodás kislánnyal. Persze az édesapa mindent megtesz, hogy a kicsi lány, Tsugumi ne érezze az anyja hiányát, ám a munkája és a háztartás mellett nincs ideje főzni. Aztán egy nap a parkban, miközben Tsugumival cseresznyefavirágzást mennek nézni, összefutnak Kouhei egyik tanítványával, Iida Kotorival, aki mint kiderül egy étterem-tulajdonos leánya. Így az egyedül maradt apa, az árva kislány, és a magányos középiskolás barátságot köt és együtt fedezik fel a japán gasztronómiát.
Elég jó kezdés volt. Mondjuk engem az apuka - gyerek sztorikkal amúgy is le lehet venni a lábamról (ennél jobban csak a tesós sztorikat kedvelem családos történetek közül). A karakterek szerethetőek és szerencsére a kicsi lány tényleg aranyosan édes, pont annyira cuki, amennyire kell, az apukájával való kapcsolata meg tüneményes. Ha már sensei, szerintem nekem ő lesz a kedvencem, és Nakamura Yuuichi orgánuma meg telitalálat volt neki. A diáklánykát még látjuk, egyelőre nekem ő eléggé semleges. És tényleg őszintén remélem, hogy azoknak volt igaza, akik azt mondták, hogy a románc csak Kotori plátói rajongásának szintjén jelenik meg, egyébként inkább a slice of life és apa - lánya téma a központi eleme. Nagyon rosszt szájízt adna, ha seinen címke alatt azt próbálná eladni a szerző, hogy helyes, ha egy 16 éves, szerelemben tapasztalatlan diáklány és egy felnőtt apuka gabalyodik össze egymással, mert a szerelem úgyis mindent legyőz.
(Zárójel, de jó sok évvel ezelőtt kijött Drama CD-n egy nagyon hasonló sztori, csak az BL volt. Egyedül maradt étterem - tulajdonos apuka, meg a felnőtt korú alkalmazottja szerettek egymásba, de annak is a gyereknevelés és a főzés volt a középpontjában a szerelem mellett, és annyira mindig az jut eszembe erről. És most elszontyolodtam, hogy azt valószínűleg soha nem fogják meganimálni. )
Tales of Zestiria the X
A következő sorozatnak van némi előzménye, már persze a játékon kívül. A Tales of Zestiria: Doushi no Yoake címet viselő OVA 2014. decemberében jött ki, amelyben megismerhetjük főszereplőnket Soreyt. Sorey egyedüli emberként egy olyan közösségben él, amelynek tagjait senki emberfia nem láthatja, kivéve őt. A falubeliek az úgynevezett Szerefákok, akik akárcsak az istenek, lelkek vagy szellemek, felsőbbrendű lények és az emberek ekként is tisztelik őket. Sorey itt tengeti békés napjait legjobb barátjával Mikleoval. Aztán egyszer egy ősi helyet kutatva a két fiú egy Alisha névre hallgató lányra bukkant, akinek fontos küldetése van és az ő érkezésének hatására indul neki a két jó barát az életreszóló kalandnak.
Nem vagyok a Tales univerzum rajongója, de a Zestria OVA tetszett, ráadásul sokat olvastam a Sorey x Mikleo párosról, így szörnyen remélem az animében is az ő kapcsolatuk lesz a központi elem. A játékosok szerint annyira az ő kapcsolatuk van az egész eseménysor középpontjában, hogy a legtöbb Tales sorozattal ellentétben itt bizony a romantika labdába sem rúghat az igaz barátság mellett, amit a készítők maguk is megerősítettek. Plusz Ryohei és Ryo-chin párosa ismét együtt.
Nem vagyok a Tales univerzum rajongója, de a Zestria OVA tetszett, ráadásul sokat olvastam a Sorey x Mikleo párosról, így szörnyen remélem az animében is az ő kapcsolatuk lesz a központi elem. A játékosok szerint annyira az ő kapcsolatuk van az egész eseménysor középpontjában, hogy a legtöbb Tales sorozattal ellentétben itt bizony a romantika labdába sem rúghat az igaz barátság mellett, amit a készítők maguk is megerősítettek. Plusz Ryohei és Ryo-chin párosa ismét együtt.
Az első rész egy bevezetés volt, amiben jobban megismerhettük a hercegnő karakterét és azt, hogyan keveredhetett el Mikleoék falujába, míg a második rész az OVA első felének kiegészített változata volt. Mivel egyes eseményeket megváltoztattak, ezért nem lehet tudni, hogy az OVA-val folytatódik is, vagy teljesen más irányba indul el a következő részben a cselekmény. Egyébként az Ufotable gyönyörű látványvilágot varázsolt elénk, bár nem spóroltak a CGI megoldással. (Azért azt tudnám értékelni, ha a TouRabu sorozatban hanyagolnák ezt a megoldást, még úgyis, hogy egyébként tényleg gyönyörű a látvány. Csak egy történelmi szériához valahogy nem passzol ez a stílus szerintem.)
Ozmaffia
Ugyan ez az ötperces szösszenet egy otome game mondjuk, hogy adaptációja, amit - főleg egy ilyen zsúfolt szezonban - lehetőleg nagy ívben kerülök, most két tény miatt mégis kivételt fogok tenni. Az egyik, hogy nincs benne a főszereplő lány, ezzel pedig kihúzták az otome méregfogát. Tudjátok, nincs nő, nincs sírás. xD A másik Iguchi Yuuichi. Korábban is szerettem én őt, de mióta a Touken Ranbuval játszom és a karaktere számtalan helyzetben védte meg a bandámat megalázó vereségektől, azóta kicsit jobban odafigyelek rá. Ha a sorozat fordított hárem lett volna, akkor még öt perc erejéig sem nézek rá, de így Iguchi - san miatt leginkább azt hiszem, mégis bevállalom.
Az eredeti történet középpontjában egyébként egy anméziás lány van, akit egy maffiacsalád ment meg, és persze, ahogy az lenni szokott, az ártatlan és - egyes vélemények szerint sugárzóan ostoba - BambaBella hosszabb - rövidebb idő alatt magába bolondítja a srácokat. Ez esetben viszont csaj eltűnt balfenéken, a srácok chibiformát öltenek és bolondoznak minden héten pár percet. Ezt a megoldást egyébként, vagy a Prince of Stride féle nincs romantika, csak barátság vonalat az összes hárem esetében tudom javasolni. :P
Thunderbolt Fantasy: Touri-ken Yuuki
Egy igazán különleges alkotáshoz van szerencsénk, hiszen a sorozat nem hagyományos animációval készült, hanem bábanimáció lett. A sorozat forgatókönyvírója Urobochi Gen lett, akinek olyan műveket köszönhetünk többek között, mint a Psycho-Pass. BJD tulajoknak és/vagy rajongóknak köztelező darab, hiszen a bábok, mintha valóban életre kelt babák lennének, gyönyörű, korhű ruhákban és a környezet kialakítása is valami fantasztikus. Valóban egy fantasyt idéz. Megnézve el lehet képzelni, mennyi munka volt ebben. A történet is érdekesnek ígérkezik, amiben a harc és mágia kap szerepet, valamint ősi erők szembenállása, ráadásul sztárseiyuuket kértek fel a műhöz. Toriumi Kousuke és Suwabe Junichi kapta meg a címszerepeket, mellettük pedig feltűnik Seki Tomokazu, Nakahara Mai, Tomatsu Haruka, Hirakawa Daisuke vagy Yasumoto Hiroki.
A történet egy viharos éjszakán veszi kezdetét, amikor egy nemes családból származó testvérpárt menekülés közben megtámad egy csapat, nem túl jószándékú gazember. A fiú, hogy mentse a húga életét és ezzel a klánjának a titkát, életét adja a csatában. A lány elmenekül, ám hamarosan utolérik. A sorsa megpecsételődne, ha nem mentené meg egy titokzatos vándor.
Ozmaffia
Ugyan ez az ötperces szösszenet egy otome game mondjuk, hogy adaptációja, amit - főleg egy ilyen zsúfolt szezonban - lehetőleg nagy ívben kerülök, most két tény miatt mégis kivételt fogok tenni. Az egyik, hogy nincs benne a főszereplő lány, ezzel pedig kihúzták az otome méregfogát. Tudjátok, nincs nő, nincs sírás. xD A másik Iguchi Yuuichi. Korábban is szerettem én őt, de mióta a Touken Ranbuval játszom és a karaktere számtalan helyzetben védte meg a bandámat megalázó vereségektől, azóta kicsit jobban odafigyelek rá. Ha a sorozat fordított hárem lett volna, akkor még öt perc erejéig sem nézek rá, de így Iguchi - san miatt leginkább azt hiszem, mégis bevállalom.
Az eredeti történet középpontjában egyébként egy anméziás lány van, akit egy maffiacsalád ment meg, és persze, ahogy az lenni szokott, az ártatlan és - egyes vélemények szerint sugárzóan ostoba - BambaBella hosszabb - rövidebb idő alatt magába bolondítja a srácokat. Ez esetben viszont csaj eltűnt balfenéken, a srácok chibiformát öltenek és bolondoznak minden héten pár percet. Ezt a megoldást egyébként, vagy a Prince of Stride féle nincs romantika, csak barátság vonalat az összes hárem esetében tudom javasolni. :P
Thunderbolt Fantasy: Touri-ken Yuuki
Egy igazán különleges alkotáshoz van szerencsénk, hiszen a sorozat nem hagyományos animációval készült, hanem bábanimáció lett. A sorozat forgatókönyvírója Urobochi Gen lett, akinek olyan műveket köszönhetünk többek között, mint a Psycho-Pass. BJD tulajoknak és/vagy rajongóknak köztelező darab, hiszen a bábok, mintha valóban életre kelt babák lennének, gyönyörű, korhű ruhákban és a környezet kialakítása is valami fantasztikus. Valóban egy fantasyt idéz. Megnézve el lehet képzelni, mennyi munka volt ebben. A történet is érdekesnek ígérkezik, amiben a harc és mágia kap szerepet, valamint ősi erők szembenállása, ráadásul sztárseiyuuket kértek fel a műhöz. Toriumi Kousuke és Suwabe Junichi kapta meg a címszerepeket, mellettük pedig feltűnik Seki Tomokazu, Nakahara Mai, Tomatsu Haruka, Hirakawa Daisuke vagy Yasumoto Hiroki.
A történet egy viharos éjszakán veszi kezdetét, amikor egy nemes családból származó testvérpárt menekülés közben megtámad egy csapat, nem túl jószándékú gazember. A fiú, hogy mentse a húga életét és ezzel a klánjának a titkát, életét adja a csatában. A lány elmenekül, ám hamarosan utolérik. A sorsa megpecsételődne, ha nem mentené meg egy titokzatos vándor.
Arslan Senki: Fuujin Ranbu
Az Arslan Senki sorozat sem csenghet ismeretlenül, hiszen annak idején én is írtam az első évadról. Most egy kurta, mindösszesen 8 részes második évadban tér vissza a száműzött herceg és apró csapata. A történet ott folytatódik, ahol az előző évad véget ért, Arslan még mindig Pars visszaszerzéséért küzd, miközben a háttérben folynak az intrikák.
Nem különösebben tudok mondani az első részről még semmit, mivel minden ugyanúgy folyik, ahogy az első évadban is. Arlan harcol, Daryun védelmezi, Narsus taktikázik, Hermes ármánykodik és Alfreed bosszantóan idegesítő. >.< Meglátjuk, mire lesz elég ez a nyolc kurta részecske. Természetesen a seiyuuk visszatértek, így Arslant továbbra is nyáron nagyon elfoglalt Kobayashi denka kelti életre, Daryunt Hosoya Yoshimasa, Elamot Hanae Natsuki, Narsust Namikawa Daisuke, Gievet KENN, míg a gyönyörű papnőnket Sakamoto Maaya.
Shokugeki no Souma
Annak idején, mikor az első évad futott, nem kezdtem bele, mert elég ecchis darabnak tűnt. Nos valóban az is, de mellette izgalmas és szórakoztató, tele remek karakterekkel. Nézzük előljáróban miről is szól a sorozat.
A történet főhőse Yukihira Souma, aki egy kis családi étteremben dolgozik az apja segédeként. Egy nap aztán az apja kap egy ajánlatot, ami miatt határozott időre bezárja az éttermet, Soumának pedig intéz egy iskolai helyet. A suli az ország legnevesebb oktatási intézménye, ahonnan temérdek profi séf kerül ki, azonban gyilkos rendszere van. Már a felvételi teszt is szinte lehetetlen, és az sem életbiztosítás, ha ott átjut valaki, mert a tanulók nagy része pillanatok alatt kiszóródik, így Soumának fel kell kötnie a gatyát. Szerencsére a fiú találékony és tehetséges, így ügyesen veszi az akadályokat, miközben persze barátságokat köt, és riválisokat szerez.
Az anime egy shounen, hiszen az egészet áthatják a főzőpárbajok, na meg a kajaorgazmusok, viszont ezt olyan ügyesen tálalja, hogy tényleg új színt visz a megszokott fordulatokba. Souma remek főhős, aki elvinné egymaga is a hátán a sorozatot, ám szerencsére nem csak ráépül az egész. Magam részéről odavagyok a kis Megumiért, szerintem a best girl a sorozatban, illetve Souma kollégiumi lakótársa, vagy az Aldini fivérek is imádnivalóak. Egyedül azzal a szőke tsunderével nem tudok mit kezdeni, de ez legyen az én bajom, eleve kiráz a hideg ezektől az Erina féle beképzelt királykisasszonyoktól. (Zárójel, ha lesz valaha szerelmi szál benne, akkor ugye Megumi lesz Souma párja? Annyira édes az a csaj, és olyan jók lennének együtt Soumáva *o* )
Az új évad onnan folytatódik, ahonnan az első abbamaradt, és az első rész alapján tartja a megszokott színvonalat. Tsugu meg még mindig állati Souma szerepében és van benne Murata Taishi is. :3
A történet főhőse Yukihira Souma, aki egy kis családi étteremben dolgozik az apja segédeként. Egy nap aztán az apja kap egy ajánlatot, ami miatt határozott időre bezárja az éttermet, Soumának pedig intéz egy iskolai helyet. A suli az ország legnevesebb oktatási intézménye, ahonnan temérdek profi séf kerül ki, azonban gyilkos rendszere van. Már a felvételi teszt is szinte lehetetlen, és az sem életbiztosítás, ha ott átjut valaki, mert a tanulók nagy része pillanatok alatt kiszóródik, így Soumának fel kell kötnie a gatyát. Szerencsére a fiú találékony és tehetséges, így ügyesen veszi az akadályokat, miközben persze barátságokat köt, és riválisokat szerez.
Az anime egy shounen, hiszen az egészet áthatják a főzőpárbajok, na meg a kajaorgazmusok, viszont ezt olyan ügyesen tálalja, hogy tényleg új színt visz a megszokott fordulatokba. Souma remek főhős, aki elvinné egymaga is a hátán a sorozatot, ám szerencsére nem csak ráépül az egész. Magam részéről odavagyok a kis Megumiért, szerintem a best girl a sorozatban, illetve Souma kollégiumi lakótársa, vagy az Aldini fivérek is imádnivalóak. Egyedül azzal a szőke tsunderével nem tudok mit kezdeni, de ez legyen az én bajom, eleve kiráz a hideg ezektől az Erina féle beképzelt királykisasszonyoktól. (Zárójel, ha lesz valaha szerelmi szál benne, akkor ugye Megumi lesz Souma párja? Annyira édes az a csaj, és olyan jók lennének együtt Soumáva *o* )
Az új évad onnan folytatódik, ahonnan az első abbamaradt, és az első rész alapján tartja a megszokott színvonalat. Tsugu meg még mindig állati Souma szerepében és van benne Murata Taishi is. :3
Megjegyzések
Megjegyzés küldése