Tavaszi szezon start

Nos elindult az utolsó sorozat is, amit kinéztem magamnak, íme hát a tavaszkezdő összefoglaló.

Uta no Prince sama - Maji Love 2000%

Azt hiszem erről a gyöngyszemről kifejtettem már a véleményem, ami nem változott, sőt..... Nagyon kíváncsi leszek, hova fog fajulni a dolog. (Egy plusz megjegyzés: könyörögve kérem a készítőket, hogyha már mindenkinek össze tudnak hozni egy-egy jó, de legalább vállalható nótát, akkor Toriumi Kousuke miért kapja már a második olyan dalt,  ami azt a súlyos tévedést sejteti, hogy nem tud énekelni? Szörnyű nótát osztottak rá ismét, talán egy fokkal jobb, mint az előző, de még mindig súlyos ízlésficagyanús. Pedig az úriembernek igazán kiváló énekhangja, szóval kár érte )

Hataraku Maou-sama!

Hol volt, hol nem volt, egy messzi-messzi galaxisba..... izé másik világban nem is oly békésen éldegélt a sötétség fejedelme, Satan, aki jó démon nagyúrhoz méltón nekifogott rabigába taszítani az emberiséget, és hű tábornokai segítségével világuralomra óhajtott törni. Csakhogy feltűnt egy rendíthetetlen hős, aki az síkra szállt az emberekért, és megfutamította Satant, így démon lordunk jobbkezével együtt Tokióban találta magát a mágikus ereje nélkül. És hát még egy démonnak is szüksége van fedélre a feje fölött, vízre, áramra, gázra, amit minden hónapban fizetni kell, aztán ott az élelmezés, és egyéb költségek, szóval nincs más hátra, mint munkát vállalni egy gyorsétteremben, és eközben spórolni az újabb hadviselésre, hogy immár két világ uraként tündököljön. Igen ám, de amire nem számított, hogy az emberi faj hőse még ebben a szép, új világban is nyomában van, nem beszélve egyéb társairól és ellenségeiről.

Eszméletlen jól nyitott. Vicces volt, látványos, főleg az elején a fantasy világ. Külön tetszett, hogy a saját világukban egy saját nyelven beszéltek és meg kellett tanulniuk a japán nyelvet, ami nem ment teljesen zökkenőmentesen. Az első két rész alapján egy igazán szórakoztató sorozatnak nézünk elébe. Eddig nagyon erős karaktergárdája van (kivéve Chi-chant, tőle egyelőre ráz a hideg xD), és még bőven várhatók hozzájuk, nem hiszem, hogy unatkozni fogunk. Hadd említsem meg a seiyuu gárdát, főleg a főszerepben Ohsaka Ryotát, akinek nagyon örülök, illetve a néhány részen belül belépő Shimono Hirot is nagyon várom már. ^.^

Attack on Titan

Mi lenne, ha léteznének óriások? Ráadásul olyan óriások, akik szeretik az emberek ízét? Akik kiirtották az emberiség nagy részét, a maradék pedig kénytelen volt hatalmas falakkal körülbástyázni magát, nehogy az áldozatok sorsára jusson? Ebben a sorozatban az óriások nem puszta legendák, hanem nagyon is létező és fenyegető lények, akik az emberekre pályáznak.  Noha történetünk kezdetén már száz éve béke honol és hála a falaknak az óriások sem jelentenek közvetlen életveszélyt, emberek maroknyi csoportja rendszeresen felveszik velük a külvilágban a harcot, hogy többet megtudjanak róluk és egy nem várt támadás esetén hatékonyan fel tudjanak lépni ellenük. Hozzájuk akar csatlakozni Eren, sorozatunk főhőse is. Édesanyja nagyon ellenzi az ötletet, édesapja viszont hajlik rá, hogy engedjen fia kívánságának, azonban arra már nem kerülhet sor, hogy az édesanyát is meggyőzzék, hiszen a semmiből előbukkan egy több, mint 50 méter magas monstrum, aki utat tör fajtárasainak a városba. Innentől már mindenki az életéért menekül. 

Engem megvett, szó szerint, mindezt úgy, hogy mostanában nem nagyon nézek ilyen drámai, főleg nem seinen gyanús műveket, viszont ez annyira hatásosan nyitott, hogy kénytelen vagyok várni a további részeket, amik, ha információim nem csalnak bőven tartogatnak még meglepetéseket.  Egyet kérek főszereplő uramtól, Kaji Yukitól, hogy felejtse el a nyávogást, mert ha ezt is végigsírja, mint mostanában oly sok szerepét, megcsapom, főleg, hogy ennél az állandó abajgásnál ő sokkal - sokkal többre lenne képes. (Egyébként aranyos momentuma a sorozatnak így seiyuu fronton, hogy Kaji Yuki kihasználva az alkalmat, hogy Hiro-tan is szerepet kapott mellette, rögtön lecsapott rá, mint műsörvezető társára az animéhez kapcsolódó rádióműsorban, hiszen saját bevallása szerint annak idején nagyon élvezte, mikor közösen vezettek műsort. Cuki, nem? ^.^)

Mushibugyo

Tsukishima Jinbee egy szamuráj fia, méghozzá nem is akármilyen szamurájé, hanem egy országos ismertséggel bíróé. Azonban egy napon ez az elismert ember, hogy védje fia és saját becsületét megcsonkította magát, így amikor a Féreg Bírói Hivatal behívatta Jinbee indult útnak helyette, hogy így hálálja meg apja tettét. Edoban aztán gyorsan sikerül is bajba kevernie magát jó shounen főhőshöz méltóan, aminek következtében aztán szépen annak rendje s módja szerint összefut leendő csapattársaival köztük egy kevés szavú, ezüst hajú férfival,  aki csodás harcmodorával azonnal kiváltja Jinbee csodálatát.

Tulajdonképpen tucatshounenek tűnik, de nézhetőnek, érdekes az opening, valamint a megvalósítás, azonban semmi újdonságot nem mutatott eddig. Igazából majd az idő eldönti, hogy akarom - e én ezt huzamosabb ideig nyomon követni, s ebben a döntésben nagy szerepe fog lenni annak, hogy mennyire viszik túlzásba az ecchit. Az első rész alatt már így is jó párszor megcsodálhattuk a főhős oldalbordájának ringatózó keblecsodáit, erre pedig annyira nem vagyok vevő több okból sem. Ha tűrhető határokon belül tartják és még valami érdekes történetet is fel tudnak mutatni, szemet hunyok felette, ellenkező esetben a sorozat odakerül az Amnesia mellé. ^.^

Devil Survivor 2

Létezik egy honlap, ami előre megjósolja emberek halálát és annak módját. Főszereplőink is tudnak erről a honlapról, így van is meglepetés, amikor saját halott arcuk néz rájuk a mobil képernyőjéről, és mint kiderül sajnálatos módon épp egy metróbalesetben vesztik életüket néhány percen belül. A baleset annak megjósolt rendje és módja szerint be is következik, de a három iskolás csodával határosan, néhány túlvilági mobilalkalmazás segítségével megmenekül, de csak, hogy utána még rémesebb dolgokkal nézzenek szembe. Elkezdődik a játék az életért. 

Érdekes kezdés volt, meglátjuk mi sül ki belőle, egyelőre kétesélyes a dolog nálam. Adok neki még pár rész gondolkodási időt. Azt viszont hadd jegyezzem meg, hogy bejövős a karakterdizájn, főleg a főszereplő srác.

Valvrave the Liberator

A szezon egyik mecha sorozata, és az egyetlen, ami felkeltette a figyelmemet annyira, hogy belenézzek. ( Ohsaka Ryouta hibája, hiszen itt is főszerepet vállalt, mert egyébként annyira nem rajongok a mecha gépezetekért, Űrdongót leszámítva >.< ) Sorozatunk főhőse tök átlagos srác, aki szerelmes, mint az ágyú és hihetetlen bátor újítóként nem meghúzza a kiszemelt lányzó haját, meg ilyesmi, hanem konkrétan szerelmet készül vallani, mikor egy kisebb robbanás rázza meg az oktatási intézményt.  Mint kiderül egy csapat, ki tudja milyen szándékú srác tört magának utat, hogy ellopjon némi ezt-azt, és sajnálatos módon pont hősünk jövendőbeli waifuját tették el láb alól (legalábbis is úgy néz ki, de hát ismeritek az animéket, még akkor sem lehetsz biztos valakinek a halálában, ha látod az oszló hulláját. A feltámadás amolyan jokerként mindig ott van a levegőben >.< ), akit erre megszállt az ihlet, beugrott egy gépezetbe és hőssé avanzsált. Ami meglepő volt, hogy az akció után mutatott némi vámpírhajlamot, szóval - azon kívül, hogy az utolsó percekben, mintha a Vampire Knight emlékezetes vérszívő jelenetét láttam megelevenedni lelki szemeim előtt - mindenképpen kíváncsi vagyok, mi idézte ezt elő nála. Pontosabban inkább a miért foglalkoztat, és hogy ezzel mit kezdenek.

Arata : The Legend

Ebben az évadban szokatlanul sok másvilágban játszódó anime akadt a horgomra, álljon be hát közéjük eme gyöngyszem is. Az egyik shojou királynő Watase Yuu művéből készítettek nekünk tavaszra egy animét, habár ez a munkája inkább a shounen határait súrolgatja.
Arata a Hime család tagja, akiknek kötelességük 30 évente hercegnőnek való leányt szolgáltatni. Csakhogy Arata szerencsétlenségére fiúnak született, alkalmas nőnemű pedig épp nincs kéznél a nagyinak. Hogy mindkettejük feje a helyén maradjon, szükség törvényt bont alapon Arata lánynak álcázza magát, de hiába a fáradozás, még mielőtt átvehetné a hercegnői szerepet elődjét megölik, és mindenáron rá akarják fogni a gyilkosságot. Így hát menekülnie kell. Mindeközben napjaink Japánjában druszája egy nagyon fájó helyzetbe kerül, kénytelen elviselni egy jóbarát árulását, így azt kívánja, bárcsak eltűnhetne egy másik világba. Hát így teljesüljön minden más kívánsága is, mert hirtelen egy gyilkos karmai közt találja magát, még a másik Arata pedig nagy valószínűséggel Tokióba teleportált

Innen indul az történet, a két Aratának meg kell birkóznia a másik életével, terheivel, gondjaival. Ugyan az alapötlet nem teljesen egyedik és a kezdés alapján egyelőre kiemelkedőnek sem mondanám, de mivel tetszik, ezért követni szándékozom és még az is benne van a pakliban, hogy pozitív csalódás ér. 

Karneval

Végül, de nem utolsó sorban lássuk azt a sorozatot, amit a legjobban vártam ebben a szezonban és a Kuroko season 2 mellett az évben, ami nem más, mint a Karneval. A mangáját elég rég olvasom, az animét pedig már ősszel beharangozták, így aztán nem csoda, hogy tűkön ültem.  

 A fiatal és naiv Nai útnak indul, de nem önszántából, hanem, hogy megtaláljon valakit, aki számára mindennél többet jelentett, de egy nap nyomtalanul eltűnt, csak egy fura karkötő  maradt utána egy vértócsa kellős közepén. Tulajdonképpen Nai személyisége, megvezethetősége és ártatlansága miatt szinte az első pillanattól kezdve halálra ítélt vállalkozás... lenne, ha nem vezérelné az útjába a sors Garekit, egy vagány és életrevaló srácot, aki szinte egész életében magára volt utalva, így meglehetősen tapasztalt a világ dolgaiban 15 éves korának dacára. Először esze ágában nem lenne Nainak segíteni, de végül a várható haszon reményében pártfogásába veszi a fiút és együtt indulnak  a Circus nevű szervezet felé, hiszen felcsillan a remény, hogy ők tudnak valamit Karokuról, akit Nai olyan kétségbeesve keres.

A mangának jelenleg 56 fejezete van angolra fordítva. Az első két rész nem volt rossz, bár kicsit siettek és vagy kihagytak dolgokat, vagy a mangánál jobban összesűrítették. Volt, amiért nem fájt a szívem, viszont volt néhány egyébként valóban nem olyan fontos, de vicces, vagy a szereplők személyiségét árnyaló momentum, amit kár volt kukába dobni. A mangában például sokkal jobban átjön, hogy Nai milyen. Egész életében Karoku mellett élt a Niji erdőben, tényleg semmit nem tud a világ sötét oldaláról, sok mindent az alapoktól kell neki megmagyarázni, de pont ez az ártatlan rácsodálkozás teszi egyébként egy nagyon szerethető figurává. Ahogy a többiek is egyéniségek, ráadásul színes szereplőgárdával rendelkezik, mindenki megtalálhatja benne a maga számára megfelelő kedvencet. Egyet remélek csak, hogy mivel maga a manga még fut, nem akarják alternatív véggel lezárni, mert akkor pont a Karoku történetszálnak tennének keresztbe. Bár ahogy elnézem a tempót, remélhetőleg egy bizonyos ponton befejezik, és utána majd esetleg, ha lesz elég mangafejezet hozzá ismét felveszik a történet fonalát.

Az openinget egyébként ismét a fantasztikus Granrodeo szolgáltatja, az endinget Kamiya Hiroshi és Irino Miyu aka Kamiyu., seiyuugárda pedig egyszerűen mesés. Shimono Hiro, Kamiya Hiroshi, Miyano Mamoru , Endou Aya, Ono Daisuke, Nakamura Yuichi, Hirakawa Daisuke és sokan mások. Pazar.