Seiyuu




Ha már az előző bejegyzésemben annyit áradoztam seiyuu - samák nagyszerűségéről, úgy gondoltam miért is ne kaphatnának egy külön helyet.

Japánban - a világ legnagyobb részével ellentétben - a hangszínészet fogalom, teljesen önálló szakma magas presztízzsel, olyannyira, hogy mint azt már említettem évente megrendezik a Seiyuu Awards-ot, ahol díjat kapnak a legjobbak, szóval gyakorlatilag ez lett a seiyuu szakma Oscar díja. A lista elég impozáns, mutatom. 2007-ben az első Seiyuu Awards-on a legjobb férfi seiyuu Fukuyama Jun lett a Code Gassban nyújtott teljesítménye alapján, a legjobb női seiyuu díját a rocker Nana megformálásáért Paku Rominak ítélték. A legjobb férfi mellékszereplőnek Ishida Akirat és Miyata Koukit választották, a legjobb női mellékszereplők díját Ami Koshimizu és Yuko Goto vihették haza. A legjobb férfi felfedezett díját a Princess Princess Makotojának eljátszásáért Kakihara Tetsuyo és a Bleach Ichigojának megszóltatásáért Morita Masakazu kapta, még a legjobb női felfedezettek Hirano Aya és Kano Yuki lettek. 2008-ban úgy ítélték meg, hogy a
legjobb férfi főszereplő díjára Miyano Mamoru a legérdemesebb Setsuna F. Seiei megformálásáért. A legjobb női seiyuu Hirano Aya lett, aki többek között a Death Note Amene Misa-jának adta a hangját. A legjobb férfi mellékszereplő díját Kamiya Hiroshi és Ono Daisuke vehette át, a legjobb női mellékszereplő címmel pedig Kugimiya Rie-t és Saiga Mitsuki-t tüntették ki.  2009-ben Kamiya Hiroshi azonkívül, hogy felverekedte magát a legjobb férfi főszereplőnek Natsume Takashi szerepében, a legjobb rádiósnak járó díjat is bezsebelhette, még a legjobb női főszereplő posztján Rie Kugimiyat üdvözölhettük. A legjobb férfi mellékszereplő díjával Inoue Kazuhiko és Sugita Tomokazu büszkélkedhet, még a legjobb női mellékszereplő díjat Endo Aya és Sawashiro Miyuki érdemelte ki. Az év férfi felfedezettjei Okamoto Nobuhiko és Kaji Yuuki, még az év női felfedezettjei Asumi Kana és Tomatsu Haruka lettek. Újdonság volt a külföldi közönségdíj, aminek  Fukuyama Jun örülhetett. Tovább most nem mennék, csak még annyit talán, hogy 2010-ben Miki Shinichirot tüntették ki a legjobb férfi mellékszereplő díjával - Namikawa Daisuke mellett -, amit már csak azért is üdvözöltem lelkesen, mert a kedvenc seiyuumról van szó. 




Feladatuk sokrétű, nem merül ki a szereplők szimpla életre keltésében, bár egyértelműen ez a legalapvetőbb része a munkájuknak. Manapság az sem ritka, hogy egy sorozatot a seiyuuk nevével tesznek még vonzóbbá esetleg velük adják el, és hát mit ne mondja, elég sikeresek benne, egy olyan fangörcsöt, mint én, simán beetetnek. Tényleg volt olyan sorozat, amit csak és kizárólag azért néztem végig, mert a kedvenc színészeim szerepeltek benne. A végeredmény annyira nem volt bejövős, hogy szinte sajnálom a rápazarolt időt, amit elfecséreltem az életemből, ugyanakkor újra simán megnézném, pusztán a seiyuuk miatt.



Drama CD-k. Hogy mi is ez? Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor elromlik a TV képernyője. Halljuk a szereplőket, a helyszínhez tartozó zörejeket, a háttérzenét, csak épp kép nincs. Nem tudom hányan vagytok abból a korosztályból, akik még esténként a Szabó családot hallgatták, de akik voltak olyan szerencsések, hogy ismerik, tudják miről beszélek, hiszem egy Drama CD eléggé hasonló ahhoz. Dráma CD készülhet animéhez, mangához, visuel és light novelhez, videojátékhoz, novellához, regényhez, valamint jelenhet meg dráma CD-n eredeti történet is. A yaoi/Boys’s Love az, mely nagyon erősen épít a hangjátékra, főleg azért mert kevés az animeadaptáció (Kis magyarázat: A férfiak között ábrázolt szerelmet Boy’s Lovenak vagy yaoinak nevezzük, azonban fontos, hogy , hogy mind a yaoi/Boy’s Love csupán női  fantázia termékei, az igazi melegtársadalomhoz semmi közük nincs, hisz általában sem az alkotók, sem az olvasók nem homoszexuálisok. Erről igazából külön bejegyzés is készülhetne, ezért most nem szeretném külön taglalni, hogyan és miért alakult ki, illetve örvend a mai napig nagy népszerűségnek ez a műfaj ) 



Közönségtalálkozók, hiszen a  seiyuukhoz kapcsolódó rendezvényekből sincs hiány a Szigetországban. Eventek, egy - egy animéhez kapcsolódó kedvcsináló. Ez az esemény a seiyuukról szól, élőben szinkronizálnak – gyakran a kivetítőnek háttal mégis tökéletesen eltalálva a szájmozgást, énekelnek, a rajongók körkérdéseire válaszolnak vagy adott szereplő stílusában lépnek interaktív kapcsolatba a közönséggel, szóval általában egy színes, érdekes programról van szó. 




Az animéket el sem lehet képzelni a seiyuuk által énekelt karaktersongok nélkül. (Karaktersong annyit takar, hogy a fıcím és betétdalokon kívül a zeneszerzők minden szereplőnek saját dalt írnak, ami kifejezi a szereplı személyiségét, lényegét, érzéseit.)

A seiyuuk feladatkörébe tartozik a nálunk megszokott szinkronizálás is, hogy csak egy példát említsek Titanicban Leonardo DiCaprio-nak Ishida Akira, még a Teljes Napfogyatkozásban Miki Shinichiro adta a hangját. Mindezek mellett ott vannak seiyuu blogok, chatek, folyóiratok, amikből a magánéletüket kivéve mindent megtudhat kedvencéről a rajongó (példának okáért a Voice New Type vagy a Seiyuu Grand Prix), és rendszeresen szerepelnek televíziós mősorokban is, sőt mi több, van jó néhány elvetemült, akik rádiós műsörvezetésre (már öt éve megy Kamiya Hiroshi és Ono Daisuke közös műsora a Dear Girl Storys), vagy énekesi pályára (is) adta a fejét (Miyano Mamoru és Irino Miyu lemezeinek megjelenését mindig repesve várom). És ha még ez sem lenne elég, a japánoknak jutott osztályrészül az a kiváltság, hogy a pályaudvarokon Suwabe Junichi hangján hallhatják az indulási és érkezési időket. Mázlista népség >.<



És hogy mennyire tehetségesek? Nagyon. Amikor azt mondom életre keltenek egy karaktert, nem viccelek, tényleg azt teszik, ráadásul rengeteg különféle személy van a tarsolyukban. Nézzünk csak egy példát: Inoue Kazuhiko rendkívül sok oldalú színész. E tényt könnyen bizonyítom, elég csak felidézni, kiknek is volt ő  hangja. Többek között  Junjou Romantica címő sorozat Miyagi professzora, aki egy vidám, könnyelmű fickónak tűnhet a kívülállók szemébe, azonban a múlt, amit nem képes elengedni súlyos teherként nehezedik rá.  A javarészt a középkori Európát idéző országban játszódó Kyou Kara Maou! Güntere roppant tehetséges kardforgató, ugyanakkor néha rosszabb, mint egy tizenéves lányka kedvenc fiúcsapata koncertjén, és ha Yuuri feltűnik csak a pom - pom hiányzik a kezéből. Mindehhez Inoue - san a legmagasabb hangfekvését használja. Ellenben a Gravitatonban a jégkirályfi Yuki szerepében pincemély hangon dörren rá minden számára unszimpatikus személyre, ami gyakorlatilag az egész világot magában foglalja. A Chrno Crusadeben bársonyos, búgó hangon adja elı a fıgonoszt, akinek az a sorsa, hogy lázadjon végzete ellen és ezzel a tettével tartsa fenn az egyensúlyt a világban.  A 2008-as év egyik legnagyobb sikere lett a Natsume Yuujincho, amiben a Nyanko sensei névre hallgató youkait formálja meg. (A japán legendák és népmesék természetfeletti lényei.  Angol fordításban általában démonoknak nevezik őket, ám ez a megállapítás nem helyes mivel a youkai-k  tábora ennél sokkal összetettebb. Démonok, szellemek, kísértetek, szörnyek, sárkányok, gonosz lelkek egyaránt ebbe a kategóriába tartoznak. A fogalomnak ezért sincs sem helyes fordítása  sem definíciója.  Sokan keverik a youkai és a kami fogalmát is. Magyarul mindkettőt "szellemnek" helyes fordítani, ám a kami valójában inkább istent vagy istenséget jelöl . A japánok a keresztény Istent is Kami-nak nevezik. A két fogalom tehát nem összekeverendő, a youkai sokkal alacsonyabb rendű  létformákra vonatkozik mint a kami még akkor is, ha az egy-egy útszéli kőszobor vagy apró szentély körül élő japán istenek sokszor aprónak, jelentéktelennek is tűnnek. alakítja. Forrás: Youkai) Ha csak nincs vészhelyzet egy kövér macska alakját veszi fel és ekkor Inoue Kazuhiko felettébb magas hangon, szinte tényleg macskaként nyivákol. De mikor igazi alakjában tündököl, Inoue - san is mélyít és ekkor tényleg elhisszük, hogy magas pozícióban van a démonok között. 




Végszóként talán csak annyit, hogy mindig is érdekelt, márt egészen kislány korom óta, ki van a mikrofon mögött, szerettem annyival megadni a tiszteletet a magyar színészeknek is, hogy ismerem a nevüket, tudom, kik fáradoznak azért, hogy hozzánk érhetően eljussanak a műalkotások, így nem meglepő, hogy mikor bekerültem az animék világába a seiyuuk ugyanerre a sorsa jutottak. Ehhez jön, hogy kiváló hallással és remek arcmemóriával rendelkezem (viszont ne tudjátok meg a névmemóriám milyen állapotban van..... egyszerűen semmit sem képes tárolni, nagyon sokszori bemutatkozásra jegyzem meg a neveket, vagy hogy már az aktuális témánál maradjak, szegény Konishi Katsuyuki járt úgy, hogy évekig, míg valahogy a fejembe nem préseltem a nevét, csak úgy hivatkoztam rá, hogy a srác, aki Soubi volt a Loveless-ben :P), így könnyű nekem összekötni az arcot a nevekkel, úgyhogy nekem közelebb van az egész mű, ha nem csak az anime / manga szereplőit látom, hanem azokat is, akik mögöttük vannak, és ez nem csak a seiyuukra vonatkozik. Így jött ez fanság, és ahogy magamat ismerem, maradni is fog még jó darabig. 



És hogy ne csak én jártassam a számat, íme egy kis ízelítő.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések