Őszi szezon - start
Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, itt van hát az őszi szezonom. Kicsit kevesebb sorozattal, mint nyáron, de elstartoltunk. xD
Az egyik legjobban várt sorozatom a szezonban. Az első évad eseményeit viszi tovább, amiről bőven írtam már korábban és bőven magas pontszámmal is jutalmaztam, mintha nem is lett volna szünet, szinte rögtön ott vette fel a fonalat a sorozat, ahol abbamaradt, hiszen némi jövőbelátás után, ahol nagy harc látszik kibontakozni, visszatérünk Shiroéhoz, aki továbbra is a csavaros eszével próbálja egyben tartani Akihabara és lassan egész Elder Tale életét. Az első részben több utalás is volt a való világra és arra, hogy ott hogyan éltek a szereplőink, ebből azt gondolom ebben az évadban kicsit erre is hangsúlyt fektetnek.
A sorozatot időközben átvette a Studio Deen, de a stáb maradt, így azon kívül, hogy némileg változott a grafika, minden más maradt a régi, szóval ismét nagyot várok tőle. Infóim szerint a nemrég megjelent 8. kötet is helyet fog kapni a sorozatban, így ennek az évadnak a végére a teljes, eddig megjelent Light Novelt fel fogják dolgozni. Mivel a Novel még fut, számítok bőven nyitva maradt kérdésekre, de remélem közelebb kerülünk ahhoz, hogy kiderüljön mi is pontosan Elder Tale, hogy kerültek oda a kalandorok és mi a küldetésük ebben a világban.
Psycho-Pass 2
Itt a következő folytatás is, amiről szintén írtam már korábban egy kifejezetten hosszú bejegyzést. Akkor kaptunk egy keserédes véget, és ezt a fonalat veszi fel a második évad. Akane, mint felügyelő sokat változott, határozott, okos fiatal nő lett a kezdő kislányból, aki a múlt tapasztalataiból merítve tudja mutatni az utat és árnyalni a Sybill rendszer fekete és fehér képét, ebben pedig a régi és új társak is segítségére vannak. De az árnyakban mindig ott rejtőzik valaki, aki képes szembemenni a rendszerrel.
Szintén a sokat várok sorozatok közé tartozik, hiszen az első évad engem személy szerint abszolút lenyűgözött és az első rész ehhez mérten kiváló felvezetője lett az évadnak. Bár eddig úgy tűnik Kougami teljesen eltűnt a képből remélem vissza fog még térni közénk, ahogy arra is kíváncsi vagyok a Makishima hangát adó Sakurai Takahirot csak random mód pakolták be egy másik szereplőnek vagy lesz összefüggés seiyuu - samánk újrahasznosításában.
Yowamushi Pedal 2
Ez most a folytatások szezonja, hiszen itt a várva várt YowaPeda folytatás is. Talán nem kell emlegetnem, hogy ez a sorozat is helyet kapott a blogon a maga helyén, mikor elkezdődött és véget ért. Akik nézték emlékeznek rá, hogy pont az IH verseny második napjának közepén sikerült elharapni a sztorit, így rögtön az első részben versenybe csöppenünk, a félbe hagyott meccsünk kellős közepére.
Sok újdonságot nem tudok róla mondani, hiszen mintha nem is új sorozat lenne, hanem az elmúlt heti részt folytatnák. Magam részéről már nagyon várom, csak azt sajnálom, hogy a kedvenc másodikosaim alig fognak benne szerepet kapni, hiszen az ő történeti ívük csak az IH után indul el igazán és abba nem hiszem, hogy ebben az évadban bele fognak vágni, egy harmadik évad, ami rájuk fókuszálna meg vagy lesz, vagy nem lesz Q.Q Viszont nagy örömömre meghagyták az epizód végi szösszeneteket, így ismét élvezhetjük ezeket a fél perces mosolyra fakasztó minisztorikat. :3
Itt a következő folytatás is, amiről szintén írtam már korábban egy kifejezetten hosszú bejegyzést. Akkor kaptunk egy keserédes véget, és ezt a fonalat veszi fel a második évad. Akane, mint felügyelő sokat változott, határozott, okos fiatal nő lett a kezdő kislányból, aki a múlt tapasztalataiból merítve tudja mutatni az utat és árnyalni a Sybill rendszer fekete és fehér képét, ebben pedig a régi és új társak is segítségére vannak. De az árnyakban mindig ott rejtőzik valaki, aki képes szembemenni a rendszerrel.
Szintén a sokat várok sorozatok közé tartozik, hiszen az első évad engem személy szerint abszolút lenyűgözött és az első rész ehhez mérten kiváló felvezetője lett az évadnak. Bár eddig úgy tűnik Kougami teljesen eltűnt a képből remélem vissza fog még térni közénk, ahogy arra is kíváncsi vagyok a Makishima hangát adó Sakurai Takahirot csak random mód pakolták be egy másik szereplőnek vagy lesz összefüggés seiyuu - samánk újrahasznosításában.
Yowamushi Pedal 2
Ez most a folytatások szezonja, hiszen itt a várva várt YowaPeda folytatás is. Talán nem kell emlegetnem, hogy ez a sorozat is helyet kapott a blogon a maga helyén, mikor elkezdődött és véget ért. Akik nézték emlékeznek rá, hogy pont az IH verseny második napjának közepén sikerült elharapni a sztorit, így rögtön az első részben versenybe csöppenünk, a félbe hagyott meccsünk kellős közepére.
Sok újdonságot nem tudok róla mondani, hiszen mintha nem is új sorozat lenne, hanem az elmúlt heti részt folytatnák. Magam részéről már nagyon várom, csak azt sajnálom, hogy a kedvenc másodikosaim alig fognak benne szerepet kapni, hiszen az ő történeti ívük csak az IH után indul el igazán és abba nem hiszem, hogy ebben az évadban bele fognak vágni, egy harmadik évad, ami rájuk fókuszálna meg vagy lesz, vagy nem lesz Q.Q Viszont nagy örömömre meghagyták az epizód végi szösszeneteket, így ismét élvezhetjük ezeket a fél perces mosolyra fakasztó minisztorikat. :3
Sorozatunk főhőse Tatsumi egy átlagos diák, aki egy nap a hazafelé vezető úton talál egy sellőt, méghozzá egy igen jóképű férfisellőt. Hogy-hogy nem egy a szegény pára, aki a Wakasa névre hallgat segítségre szorul, így hát Tatsumi hazaviszi és elszállásolja a fürdőjében. Onnan nem is nagyon mehet sehová, hiszen víz nélkül Wakasa meghalna. De ha ő nem mehet, hát hozzá mennek a furábbnál furább tengeri figurák, így Tatsuminak a hablegény után mindenféle egyéb tengeri herkentyűvel is meg kell osztani az életét.
Nagyon aranyos sorozat, kicsit féltem tőle, hogy erőltetett lesz a humor, de nem lett, cserébe viszont mindössze négy perc, amit rettentő mód sajnálok, mert el bírnék viselni belőle rendes hosszúságú részt is. A sorozat seiyuu parádé, Shimazaki Nobunaga (kár, hogy nem ő játssza a sellőt, milyen poén lett volna), Suzuki Tatasuhisa, Hanae Natsuki, Tsuda Kenjiro, és egy annyira friss húsi, hogy nem is volt Wakasán kívül más szerepe, Umehara Yuuichirou, aranyos és mókás viszont az opening meg annyira darkos lett ehhez a kis bolyhos vígjátékhoz, hogy nem is tudom mire vélni, de a zenéje valami szuper, alig várom a teljes verziót. Különben témájában a BL beütést leszámítva nagyon hasonlít Yamamoto Soubi Kono Danshi, Ningyo Hiroimashita című OVA-jára, hiszen ott is egy ember és egy sellő együttélésének leszünk tanúi, ám az a végén elmegy romantikusabb érzelmek irányába is.
Akatsuki no Yona
Yona hercegnő, és édesapja szeme fénye. A 16 éves leánynak igazából sok gondja nincs, olyan világrengető problémák árnyékolják be az életet, hogy nem szereti a hajának feltűnő színét, hogy gyerekkori barátja és testőre Hak szívesen szívja a vérét, és hogy halálosan szerelmes az unokatestvérébe, Soo-wonba, akivel együtt nőtt fel, ám édesapja valamiért nagyon ellenzi a gondolatot, hogy együtt legyenek és a fiú is inkább kis húgaként tekint rá. Azonban minden összedől körülötte, mikor Soo-won a szeme láttára öli meg az édesapját. Egy fájdalmas menekülés után Yonának a külvilágban kell hercegkisasszonyból igazi, harcolni és szeretni tudó nővé változnia.
Nagyon jól indított, bár a hercegnő az elején még elég kis libuska, de gondolom nála fog játszani egy komolyabb jellemfejlődés is, így sokat várok tőle. Soo - won érdekes lesz majd, biztos vagyok benne, hogy volt oka a tettére, nem csak random vérszomj, Hak meg nagyon szimpatikus férfikarkert már most, nagyon bírtam a hercegnővel való incselkedéseit. Mindent összevetve nagy reményeim vannak benne, hiszen a Soredemo Sekai wa Utsukushii egy kitűnő romantikus fantasy sorozat volt a stúdiótól és azt remélem ez sem lesz kevesebb, mert akkor egy remek történettel leszek ismét gazdagabb.
Donten ni Warau
Három testvér, a legidősebb Kumo Tenka, a középső Kumo Soramaru és a legkisebb Kumo Chuutarou az egyedüli túlélői a Kumo klánnak, fiatalon vesztették el a szüleiket, ám ez nem törte meg őket, hiszen egymásra támaszkodva képesek voltak erősebbé válni. A Meiji éra 11. évében a kormány rendeletben tiltotta meg a kardok viselését, ám ez sok mindenkinek szúrta a szemét, ami a törvényszegők számának megugrásához vezetett, így ki kellett találni valamit ezeknek a bűnözőknek a megfékezésére. Ezért épült hát a teljesen szökésbiztos börtön, ahova a Kumo fivérek is bőven vittel tölteléket, hiszen a kormánnyal összefogva üldözik a bűnt.
Nekem az első rész alapján nagyon bejön, féltem tőle, hogy egy Hakuoki 2 lesz, de nagyon nem úgy tűnik, a spoilerek alapján itt a három testvér fog a középpontban állni és az ő testvéri kötelékük, ami miatt repkedek örömömben, hiszen imádom a testvérek szeretik egymást alaptémát. :3 Persze, ahogy egy történelmi shoujohoz illik, nem hagyják ki a szerelmi szálat sem. xD A grafika nagyon szép, a seiyuuk meg hát hű, ez egy parádé. Nakamura Yuuichi, egy kellemes hangú Kaji Yuuki, Yonaga Tsubasa, Sakurai Takahiro és akinek a felbukkanását a legjobban várom, Toriumi Kousuke, na meg persze még sokan mások. Mindent összevetve úgy érzem, ez nekem való sorozat lesz.
Shigatsu ha Kimi no Uso
Arima Kousei viszonya a zenével kiskora óta eléggé zaklatott. Beteg édesanyja mindenképpen nagyszerű zongoristát akart belőle faragni, aki eljut Európába, azonban meghalt, mielőtt teljesült volna minden vágya. Így Kousei számára a zongora keserédes lett, a világa pedig megszürkült, hiába van mellette gyerekkori barátja Tsubaki, és a laza, flörtölős Ryouta. Azonban egy nap találkozik a hegedűvirtuóz Miyazono Kaorival és egy pillanat alatt színesedik meg a kifakult világ. Ennek a négyesnek az életét követhetjük nyomon a zene és a szerelem útvesztőiben.
Mikor olvastam a tartalmat, kicsit megijedtem tőle. Romantikus dráma, hát azzal már fürödtem be, lásd a Nagi no Asukarát, így félve kezdtem el, és bár az opening alapján bőven benne van egy szerelmi százszög lehetősége, de az első rész után még nem tűnik annyira nagyon sírós-rívós, nyálgépezetnek. Ha ügyesen egyensúlyban maradt a magánélet és a zene, akkor még egy pofás darab is kisülhet belőle.
Szóval nekem tetszett a kezdés, és hű ez az animáció valami gyönyörű, ilyen szépet talán még nem is láttam a szezonban, elég megnézi az opot, pedig megy mellette egy KyoAni. xD Kousei múltja meg az anyukájával való kapcsolata is megérne egy misét, gondolom az is szóba fog még kerülni, mint az egyik meghatározó drámai szál. Nagyon kíváncsi vagyok, remélem nem megy el valami kifacsart szappanopera irányába, hanem a szerelem mellet a zenére és a jellemfejlődésekre is odafigyelnek, mert a potenciált látom benne.
Denki-gai no Honya-san
Sorozatunk főhőse Umio egy könyvesboltban dolgozik eladóként részmunkaidőben. Az ő és idiótábbnál idiótább munkatársainak életébe nyerhetünk bepillantást a sorozat részei folyamán.
Egy seinen vígjáték, ami alapvetően nem az én műfajom, de Osaka Ryouta és Matsuoka Yoshitsugu a stábban egyértelművé tette, hogy nekem ezt nézni kell. És tulajdonképpen nem rossz, bár érezhetően vannak poénok,amit nem nekem szántak és formás női testek, aminek látványa szintén nem az én szememhez lett tervezve, de cserébe van jó pár humoros rész, amit még én is tudok értékelni, becsempésznek néha formás férfi testeket is és bírom a teljesen hülye szereplőgárdát, bár a kedvencem a rendező. Nem csak Tsugu miatt, aki ismét egy új oldalát és új hangját mutatja meg, amiért odavagyok, hanem a személyisége is az egyik legjobb szerintem, imádom az ilyen aljas és pimasz alakokat, mint amilyen ő is. xD
Kiseijuu: Sei no Kakuritsu
Az éjszaka leple alatt érkeztek, mikor senki sem tudott róluk és birtokba vették az emberek testét. Paraziták, akiket csak a túlélés hajt, nincsenek érzelmeik, ha éhesek ölnek. Történetünk főhőse Izumi Shinichi egy átlagos diákfiú, egy éjszaka arra ébred, hogy egy kigyószerű lény furakszik be a testébe. Hatalmas lélekjelenléttel elszorítja a karját, így a parazita nem jut el az agyába, helyette a kezében telepszik meg, és kénytelen szerződést kötni Shinichivel. Később egyre több parazitát ismernek meg, akik ellen olykor fel kell venni a harcot, miközben Shinichit megérinti az első szerelem szele is.
Horror anime, amiket annyira nem szeretek, de hát Shimazaki Nobunaga játssza a férfi főhőst, Hanazawa Kana a főhősnőt, és Hirano Aya Migit, a jobb kézbe bújt parazitát, így hát muszáj volt listára vennem. Este nem merném megnézni, de alkalmas napszakban nem annyira para. A manga egy közel húsz éve íródott mű, teljesen lezárt, így remélhetőleg az anime is végigviszi a teljes művet. A sorozatot a Madhaosuénak köszönhetjük, nekem nagyon tetszik már most a hangulata és a grafika is. Kíváncsian várom, mi lesz a végítéletem fél év múlva. :3
Amagi Brilliant Park
Donten ni Warau
Három testvér, a legidősebb Kumo Tenka, a középső Kumo Soramaru és a legkisebb Kumo Chuutarou az egyedüli túlélői a Kumo klánnak, fiatalon vesztették el a szüleiket, ám ez nem törte meg őket, hiszen egymásra támaszkodva képesek voltak erősebbé válni. A Meiji éra 11. évében a kormány rendeletben tiltotta meg a kardok viselését, ám ez sok mindenkinek szúrta a szemét, ami a törvényszegők számának megugrásához vezetett, így ki kellett találni valamit ezeknek a bűnözőknek a megfékezésére. Ezért épült hát a teljesen szökésbiztos börtön, ahova a Kumo fivérek is bőven vittel tölteléket, hiszen a kormánnyal összefogva üldözik a bűnt.
Nekem az első rész alapján nagyon bejön, féltem tőle, hogy egy Hakuoki 2 lesz, de nagyon nem úgy tűnik, a spoilerek alapján itt a három testvér fog a középpontban állni és az ő testvéri kötelékük, ami miatt repkedek örömömben, hiszen imádom a testvérek szeretik egymást alaptémát. :3 Persze, ahogy egy történelmi shoujohoz illik, nem hagyják ki a szerelmi szálat sem. xD A grafika nagyon szép, a seiyuuk meg hát hű, ez egy parádé. Nakamura Yuuichi, egy kellemes hangú Kaji Yuuki, Yonaga Tsubasa, Sakurai Takahiro és akinek a felbukkanását a legjobban várom, Toriumi Kousuke, na meg persze még sokan mások. Mindent összevetve úgy érzem, ez nekem való sorozat lesz.
Shigatsu ha Kimi no Uso
Arima Kousei viszonya a zenével kiskora óta eléggé zaklatott. Beteg édesanyja mindenképpen nagyszerű zongoristát akart belőle faragni, aki eljut Európába, azonban meghalt, mielőtt teljesült volna minden vágya. Így Kousei számára a zongora keserédes lett, a világa pedig megszürkült, hiába van mellette gyerekkori barátja Tsubaki, és a laza, flörtölős Ryouta. Azonban egy nap találkozik a hegedűvirtuóz Miyazono Kaorival és egy pillanat alatt színesedik meg a kifakult világ. Ennek a négyesnek az életét követhetjük nyomon a zene és a szerelem útvesztőiben.
Mikor olvastam a tartalmat, kicsit megijedtem tőle. Romantikus dráma, hát azzal már fürödtem be, lásd a Nagi no Asukarát, így félve kezdtem el, és bár az opening alapján bőven benne van egy szerelmi százszög lehetősége, de az első rész után még nem tűnik annyira nagyon sírós-rívós, nyálgépezetnek. Ha ügyesen egyensúlyban maradt a magánélet és a zene, akkor még egy pofás darab is kisülhet belőle.
Szóval nekem tetszett a kezdés, és hű ez az animáció valami gyönyörű, ilyen szépet talán még nem is láttam a szezonban, elég megnézi az opot, pedig megy mellette egy KyoAni. xD Kousei múltja meg az anyukájával való kapcsolata is megérne egy misét, gondolom az is szóba fog még kerülni, mint az egyik meghatározó drámai szál. Nagyon kíváncsi vagyok, remélem nem megy el valami kifacsart szappanopera irányába, hanem a szerelem mellet a zenére és a jellemfejlődésekre is odafigyelnek, mert a potenciált látom benne.
Denki-gai no Honya-san
Sorozatunk főhőse Umio egy könyvesboltban dolgozik eladóként részmunkaidőben. Az ő és idiótábbnál idiótább munkatársainak életébe nyerhetünk bepillantást a sorozat részei folyamán.
Egy seinen vígjáték, ami alapvetően nem az én műfajom, de Osaka Ryouta és Matsuoka Yoshitsugu a stábban egyértelművé tette, hogy nekem ezt nézni kell. És tulajdonképpen nem rossz, bár érezhetően vannak poénok,amit nem nekem szántak és formás női testek, aminek látványa szintén nem az én szememhez lett tervezve, de cserébe van jó pár humoros rész, amit még én is tudok értékelni, becsempésznek néha formás férfi testeket is és bírom a teljesen hülye szereplőgárdát, bár a kedvencem a rendező. Nem csak Tsugu miatt, aki ismét egy új oldalát és új hangját mutatja meg, amiért odavagyok, hanem a személyisége is az egyik legjobb szerintem, imádom az ilyen aljas és pimasz alakokat, mint amilyen ő is. xD
Kiseijuu: Sei no Kakuritsu
Az éjszaka leple alatt érkeztek, mikor senki sem tudott róluk és birtokba vették az emberek testét. Paraziták, akiket csak a túlélés hajt, nincsenek érzelmeik, ha éhesek ölnek. Történetünk főhőse Izumi Shinichi egy átlagos diákfiú, egy éjszaka arra ébred, hogy egy kigyószerű lény furakszik be a testébe. Hatalmas lélekjelenléttel elszorítja a karját, így a parazita nem jut el az agyába, helyette a kezében telepszik meg, és kénytelen szerződést kötni Shinichivel. Később egyre több parazitát ismernek meg, akik ellen olykor fel kell venni a harcot, miközben Shinichit megérinti az első szerelem szele is.
Horror anime, amiket annyira nem szeretek, de hát Shimazaki Nobunaga játssza a férfi főhőst, Hanazawa Kana a főhősnőt, és Hirano Aya Migit, a jobb kézbe bújt parazitát, így hát muszáj volt listára vennem. Este nem merném megnézni, de alkalmas napszakban nem annyira para. A manga egy közel húsz éve íródott mű, teljesen lezárt, így remélhetőleg az anime is végigviszi a teljes művet. A sorozatot a Madhaosuénak köszönhetjük, nekem nagyon tetszik már most a hangulata és a grafika is. Kíváncsian várom, mi lesz a végítéletem fél év múlva. :3
Amagi Brilliant Park
Kanie Seiya napja nem mondható épp szerencsésnek, hiszen egy titokzatos, egyébként nagyon szemrevaló lányzó , Sento Isuzu puskával kér találkát tőle. Seiya mi mást tehet, elmegy Isuzuval, aki egy lerobbant téma parkba viszi a fiút, a túra végén pedig bemutatja a parkot vezető Latifahnak, aki miután megkéri a fiút, hogy segítsen megmenteni a parkot váratlanul megcsókolja és az a csók nem várt következményekkel jár.
A szezon KyoAni sorozata, amit a Full Metal Panic szerzőjének, Gatoh Shojinak a regénye alapján visznek képernyőre. Igazából nem fogott meg annyira az első rész, hogy körömrágva várjam a többit. Valahogy egyik szereplő sem áll hozzám közel, az egész szituáció hidegen hagyott, és a főszereplők sem mozgattak meg bennem semmit, a végét leszámítva, mert az utolsó fordulat még felpezsdítheti a sorozatot . A kyaaaaa-s poén jó volt, illetve nekem Uchiyama Kouki egyértelműen a pozitív vonása a sorozatnak, mert nagyon szeretem hangját és a stílusát is, de a többi akár ki is maradhatna az életemből egyelőre. Aztán meglátjuk, hogy alakul,mert ennyi alapján azért még nem mondanék ítéletet, de van ennél jobb kezdés is eddig a szezonban.
Ookami Shoujo to Kuro Ouji
Shinohara Erika, 16 éves diáklány a felső középiskolát kezdi. Legjobb barátnőjével San-channal ugyan egy iskolában vannak, de nem egy osztályban, így Erika mindenképpen akar az osztálytársai közül is barátokat, hogy a középiskolás évei tele legyenek emlékekkel és fénnyel. Ennek érdekében egyik hazugsága jön a másik után, de a legnagyobb talán az, hogy van pasija, holott nincs is. Persze egy idő után rezegni kezd a léc, ezért a lány lefényképez egy random srácot az utcán és utána vele dicsekszik a barátnői előtt. Csakhogy a srác a suliba jár, és mivel kedves, jóképű meg egy igazi herceg, mindenki ismeri, így könnyen dugába is dőlhetne Erika terve, de a fiú, Sata Kyouya meghallva a leány sztoriját megszánja. Belemegy, hogy eljátssza a hű lovag szerepét egy feltétellel, Erika a kutyája lesz.
Na hát.... mit mondjak. Ez a lányszereplő gárda se lesz a legszimpatikusabb számomra, egyedül eddig San-chan nyerte el a kegyeim, mint a józan ész a sorozatban. xD Az a baj, hogy tini lányok ide meg oda, egy ilyen libuska se volt a társaságomban tinédzser éveimben, meg előtte és utána sem, így tök új nekem ez a világ.
Különben egynek elment, de kicsit unatkoztam a rész közben, aztán kíváncsi vagyok, hogy marad így végig, vagy kicsit felpörög a következő hetekben. Viszont hallottam egy pillanatra Tsugut, az volt ennek a 20 percnek a fénypontja. Annyira szeretem ezt a tüneményes, imádnivaló kölköt hallani (és látni is). Tényleg nem tudok rá mást mondani, igazából annyira semmilyen eddig számomra, hogy érdemibb véleményem ennél nincs.
Gugure! Kokkuri-san
Annyira nem vagyok elragadtatva tőle. Mármint igazából csak néztem ki a rész alatt a fejemből, hogy hát biztos. Volt egy - két villantása, az Kokkuri - sant viszik a rendőrök, miután csábosan kijött a fürdőből például elég szórakoztató volt, de a többi nagyon langyos. Humoros akar lenni, de gyengén muzsikál, és nem nagyon nevetett meg. Persze lehet még felpörög, és egyelőre nem mondtam le róla, hiszen egy rész alapján azért túlzás lenne egy olyan sarkalatos véleményt nyilvánítani, hogy így is marad, de eddig annyira nem rajongok érte, pedig PV alapján én egy cuki és sok mosolygásra sarkalló animének vártam.
Ookami Shoujo to Kuro Ouji
Shinohara Erika, 16 éves diáklány a felső középiskolát kezdi. Legjobb barátnőjével San-channal ugyan egy iskolában vannak, de nem egy osztályban, így Erika mindenképpen akar az osztálytársai közül is barátokat, hogy a középiskolás évei tele legyenek emlékekkel és fénnyel. Ennek érdekében egyik hazugsága jön a másik után, de a legnagyobb talán az, hogy van pasija, holott nincs is. Persze egy idő után rezegni kezd a léc, ezért a lány lefényképez egy random srácot az utcán és utána vele dicsekszik a barátnői előtt. Csakhogy a srác a suliba jár, és mivel kedves, jóképű meg egy igazi herceg, mindenki ismeri, így könnyen dugába is dőlhetne Erika terve, de a fiú, Sata Kyouya meghallva a leány sztoriját megszánja. Belemegy, hogy eljátssza a hű lovag szerepét egy feltétellel, Erika a kutyája lesz.
Na hát.... mit mondjak. Ez a lányszereplő gárda se lesz a legszimpatikusabb számomra, egyedül eddig San-chan nyerte el a kegyeim, mint a józan ész a sorozatban. xD Az a baj, hogy tini lányok ide meg oda, egy ilyen libuska se volt a társaságomban tinédzser éveimben, meg előtte és utána sem, így tök új nekem ez a világ.
Különben egynek elment, de kicsit unatkoztam a rész közben, aztán kíváncsi vagyok, hogy marad így végig, vagy kicsit felpörög a következő hetekben. Viszont hallottam egy pillanatra Tsugut, az volt ennek a 20 percnek a fénypontja. Annyira szeretem ezt a tüneményes, imádnivaló kölköt hallani (és látni is). Tényleg nem tudok rá mást mondani, igazából annyira semmilyen eddig számomra, hogy érdemibb véleményem ennél nincs.
Gugure! Kokkuri-san
Kohina egy magányos kislány, aki egy érzelemmentes babának képzeli magát. Gyorskajákon él, hiszen egy babának mindegy, nem sír és nem nevet, hiszen egy baba nem sír és nem nevet, nem is él gyakorlatilag. Egy esete megidézi Kokkuri-sant, a jövendőmondó szellemet, aki egy Tomoe hasonmás rókadémon külsejében jelenik meg előtte. Bár a démon nem tervezi, de megszereti a kislány, és elhatározza, hogy előcsalogatja a baba mögül az embert.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése