Ame to kiss

Shiro Akihira bájos slice of life BL mangjánából tavaly nyáron készült Live Action változat. Mivel a manga még fordítás alatt van, arra vetemedtem, hogy megnézzem a filmet, és így megtudjam a végét. Nos igazából kicsit vegyes érzésekkel zártam a dolgot. 

Nézzük előbb a történetet. Főszereplőnk Maeda Taiki egy ruházati üzletben dolgozik eladóként. Annak ellenére, hogy kedves, okos, segítőkész és jó szeme van a divathoz, nincs túl sok önbizalma, tekintve, hogy magát mindig egy átlagos, kicsit csúnyácska, kissé szerencsétlen srácnak látta. Ennek ellenére beleszeretett a  bolt egyik vezetőjébe, Yagii Haruhisába. A férfi bár menő menedzser, sokszor felbukkan a boltban és segít Maedanak, miközben elbeszélget vele. Yagii-san Maeda teljes ellentéte, jóképű, van kisugárzása, magabiztos, így pillanatok alatt bűvöli el a környezetét. Nem csoda hát, hogy Maeda azt gondolja, hogy esélye sem lehetne a férfinél. 

A történet végtelenül egyszerű, de rettentő hangulatos és kedves darab. Hatalmas eseményekre senki ne számítson, csak amolyan szokásos fordulatokra. Viszont ezt olyan kedvesen meséli el a szerző, hogy azoknak, akik szeretik a nyugodt légkörű, csöndes alkotásokat, biztosan tetszeni fog.  Igazából  hasonlít a Doukyuuseire szerintem, legalábbis abban, hogy a történet másodlagos lesz a karakterek és a hangulat mellett. 

A manga nem túl explicit, a két férfi kapcsolata jó ütemben bontakozik ki, ami pont ideális egy ilyen egykötetes kis bolyhossághoz, és a főszereplők igazán szerethetőek, de talán különösen igaz ez Maedára, aki Yagii - san szerelmének hála bontakozik ki. Nem változik meg drasztikusan és a rút kiskacsából nem lesz hattyú egyik pillanatról a másikra, de sokat javul a magához való viszonya a végére. Persze van benne némi bonyodalom is, ám ahogy fentebb említettem, ez egy slice of life limonádé, így nem szabad túl nagy ívű eseményeket várni. Egyszerű bonyodalom és egyszerű megoldás. A manga grafikájára van némi panaszom, mert nem a legszebb, amit valaha láttam, de mivel a hangulat elviszi a hátán az egészet, meg tudom bocsátani. 

Minden adott volt tehát ahhoz, hogy egy kellemesebb BL filmet hozzanak össze a készítők, hiszen itt volt egy mindennapi életből merített sztori, felnőtt szereplőkkel, viszonylag kevés intimitással, ám ahogy nagyon sok más BL moziból, ebből is hiányzott a legalapvetőbb BL kellék: a fiúk között sistergés. A Maedat játszó Yoshioka Yunak sikerült jól elkapnia a mangából megismert karaktert, szóval ő eléggé tetszett, kivéve, mikor a belső monológok voltak, azt kicsit élettelenek találtam. Vele szemben szerintem Yagii-san szerepére Kishimoto Takuyánál találhattak volna jobbat is. A mangában valahogy jobban átjött, hogy ő egy amolyan főnyeremény pasi, amit Kishimoto - sannak nem igazán sikerült visszaadni. 

A film gyakorlatilag a manga tökéletes feldolgozása, Olyannyira, hogy a színészek még a karakterek pózait is ugyanúgy ábrázolták, ahogy azt a mangaka lerajzolta. Ami nem kifejezetten rossz, sőt, az remek, hogy a szereplők legjellemzőbb mozdulatait, szófordulatait ilyen hűséggel adaptálták, de közben ott az érzés, hogy a színészek nem sokat törhették a fejüket a történeten. Azonban nem ez, hanem az az egyik nagy bajom az egésszel, hogy olyan steril az egészt, és egyáltalán nem hozza a manga  hangulatát, hiába az egy az egyben átdolgozás. Kicsit több zenei betét, kicsit több mozgás, kicsit több érzelmi töltet kellett volna, hogy ne legyen ilyen semmitmondó egy alapvetően habkönnyű, de bájos sztori. Ha jellemeznem kéne, azt mondanám, tisztes iparosmunka, de semmi több.

És akkor nézzük azt a bizonyos sistergést, ami talán a leginkább kidobott a hangulatból. Merthogy az nincs. Kínosan ügyeltek rá, nehogy egy száj a szájra érintkezést is lássunk és minden csókról üvölt, hogy megrendezett, színpadi. A kamera mindig úgy fordult, hogy csak az egymáshoz érő arcokat mutassák,  vagy kézzel takarják a szájat, de pont ettől lett erőltetett az egész. Tudom, hogy a hetero romantikus doramákban is van ezzel a résszel baj, de mikor ennyire látványosan kerülik a dolgot, az zavar. Egy béna csók is jobb, mint egy olyan, amiről tudom, hogy nagy valószínűséggel el sem csattant. Ellenben van egy picinyke ágyjelenet. Mivel a manga fordítása nem jutott el idáig még, nem tudom, hogy ez eredeti vagy csak pici kiegészítés, de tény, hogy ott van. És nem kellett volna. Semmi égetően fontos információ nem hangzott el ott, ami miatt mutatni kellett volna, mert talán itt jött ki a legjobban, hogy a két színész annyira kívánta egymást, mint én egy meztelen csiga érintését magamon, holott a jelenet lényege elvileg pont az lett volna, hogy mennyire vágytak már erre az éjszakára. Hacsak utalnak rá, hogy ott megtörtént, aminek meg kellett az is elég lett volna. Mondjuk, ha kihagyjuk ezt és kicsit jobban megkomponáljuk a csókokat, meg az öleléseket, mindjárt jobban átjött volna, hogy ez a két pasi elvileg égetően szerelmes egymásba. Én elhiszem, hogy egy BL film forgatása nem évek alatt történik, és a színészeknek nincs olyan lehetőségük az összemelegedésre, mint mondjuk a Takumi szériában a két főhőst játszó színésznek, vagy a BLCD-ken brillírozó seiyuuknek, de azért van egy egy minőség, amit elvárnék, ha már BL film főszerepére adták a fejüket. Lehet ha nem stresszelik őket a intim jelenettel, ehelyett engedik, hogy a kevésbé intim, de fontos párkapcsolati jelenetek gördülékenyen menjenek, kevésbé érzetem volna ezt a feszengést.  Ha már a Takumi -kun, szerintem a legjobb BL filmes csók annak a negyedik részében csattant el egy jól felépített és izgalmas szerelmi szál csúcspontján. Nem mondom, hogy tökéletes volt, de ha mindegyik csók csak ilyen lenne, már jobban ki lennék békülve ezekkel az adaptációkkal. 

Szóval, ha összegezve nézem, van egy könnyen adaptálható, aranyos romantikus BL sztori, és egy nagyon tipikus vérszegény megvalósítású film. Szóval csak a szokásos BL movie recpet. xD Ennek ellenére, ha valaki kíváncsi rá, vessen rá egy pillantást, bár inkább a mangát ajánlanám e célja. Kár, hogy nincs hozzá Drama CD, bár lehet, hogy egy CD után még silányabbnak érezném a filmet. >.<

Minden esetre itt hagyom a movie előzetesét is.