Drama CD-k avagy utazás a képzelet szárnyán - Round 11

Ren'ai rubi no tadashī furikata



Történetünk főhőse Suzuki Hiro-kun menő fodrász. Nem csak a szakmájában tehetséges, de kellemes külleme okán sok rajongója van a magánéletben is. Úgy tűnik, minden sínen van az életében, azonban nem volt ez midig így. Középiskolás korában egy szürke eminens volt, akit a legjobban a virágok érdekeltek, azonban hála egy igazi rosszfiúnak nem tudott nyugodtan a szenvedélyének hódolni. A srác állandóan ugráltatta, körülötte legyeskedett, minden létező módon megkeserítette az életét. Pont ezért határozta el Hiro, hogy megváltozik,  hogy olyan valaki lesz, akire felnéznek az emberek, így született meg jelenbeli magabiztos, belevaló énje. Azonban egy nap egy rég látott ismerős toppan be az üzletbe, ahol dolgozik, ám Hiro minden félelmét cáfolva úgy tűnik, hogy ő már elfelejtette a középiskolai kis csicskáját, és csak a dögös fodrászt látja, ez a különös vonzalom pedig esélyt ad arra, hogy Hiro kamatostul fizesse vissza a középiskola éveit. 

Második történetünkben egy főnök - beosztott viszony kap helyet. Egy céges buli utáni mámoros éjszakán gabalyodik egymásba Hayashida - san és Ayumu, mikor is Hayashiba - san finoman szólva is elcsábítja a fiatal fiút egy kis huncutkodásra. Kettejük kapcsolatának alakulásáról szól a CD második fele. 

A CD alapvetően egy fluffos darab, csak kevés szívsajgás akad benne. Bár Hiro múltja durvának hangzik, de itt nem klasszikus bullyngot kell elképzelni, ami egyenlő a terrorral,  Natsu soha nem  lépi túl a bosszantó ficsúr és a terrorizáló köcsög határát, sejthetően inkább csak fel akarta hívni magára a figyelmet és bár Hiro vérig van sértve miatta, ennél mélyebb traumáról szó sincs, így lesz ebből a lehetetlen szituációból egy könnyed komédia. Ráadásul Natsuo, mint kiderül egy sokkal ártatlanabb és bájosabb személyiség, mint amilyennek Hiro emlékeiben látjuk, így aztán egy idő után Hiro maga is kénytelen önvizsgálatot tartani.  A CD-n az első sztori sztárjai Shingaki Tarusuke és Masuda Toshiki, a másikban  Satou Takuya és Ono Yuuki kapott szerepet, Yuuki ráadásul mint uke. Ezer éve nem volt uke a szentem. Massu pedig, egyem a szívét, nagyon ráállt a BL-re, idénre ezen kívül még vagy három másik lemeze van bejelentve. 

Az eredeti mangát Ogeretsu Tanaka írta és rajzolta, lefordítva viszont egyelőre sajnos csak az első történet van a kettő közül. 

Sentimental Reason


Milyen is mikor egy annyira csodált senpai közelében lehet az ember? Erről bizony tudna mesélni nekünk főhősünk, Hasegawa Jun is, hiszen ilyen helyzetbe keveredik, amikor a szakmájában rendkívül elismert dizájner, Morishima Kazuya keze alá dolgozhat. Az egyébként nagyon jó kiállású férfi nem csak a munkájában vérprofi, hanem a magánéletben is kellemes jelenség, segítőkész és figyelmes, ám van egy apró titka, - ami persze csak a kiszemelt előtt marad sokáig titokban - miszerint a férfiakhoz vonzódik. A találkozásuk után a sors úgy hozza, hogy beleszeret, csakhogy a fiatalember nem elég, hogy hetero, még párkapcsolattal is rendelkezik. Így marad ez egy viszonzatlan szerelem, annak minden örömével és keserűségével. Vagy talán fordulhat a szerencse és kedvezhet Morishima-sannak ?
Na ez a CD, amit csont nélkül végighallgatok többször is. Kellemes légkörű, kedvelhető párossal, kevés manírral. Bár Morishima - san valóban komoly és dolgos ember, de amikor az érzelmei eluralkodnak rajta, valami hihetetlenül aranyos és bájos jelenség lesz. Jun pedig mint seme pont az ínyemre van, bár kicsit vak a szentem, de amikor megvilágosodik és cselekedni kell, akkor kezébe veszi az irányítást.

A cast Hatano Watarut és Toriumi Kousuket foglalja magában, akik fantasztikusan adták vissza  a karaktereket. Tori-sannak nagyon jól állt az ártatlan szerelmes szerepe, még Waccha szintén remekül adta az érzelmeire szépen lassan ráébredő és gyengéd semét. Az egész CD-t annyira jó volt hallgatni, a történet, a karakterek, a seiyuuk, a zenék tökéletesen a helyükön voltak. A szerelmi jeleneteket sem viszi túlzásba a mű, szóval azoknak is ajánlom, akik még nem annyira jártasak a BLCD-k területén.

Yasahi Epilogue



Naoya, aki alapvetően egy közvetlen és barátságos ember, egy meleg helyzet következtében összebarátkozik egy Nojima Wataru nevű férfivel. Az első pillantásra kedvesnek és készségesnek tűnő férfi egy maffiacsoport elnöke,  senki meg nem mondaná róla, hogy ha a helyzet úgy hozza kemény kézzel tartja egyben a bandát és számol le az ellenfeleivel, miközben olyan nagyon is emberi vágyai vannak, mint megosztani Naoyaval az ebédet, vagy a lehető legtöbb időt tölteni együtt.  És mint az egy BL műtől elvárható, nyilván egy idő után szerepet kapnak a bimbódzó érzelmek valamint nem kerülhetjük el a yakuza felhangot sem.

Nem szabad egy Saezuru szintű alkotást várni tőle, yakuza téma ide meg oda ez alapvetően egy nagyon könnyed darab, soha nem fog a maffialét olyan mélységeibe belemenni, mint Yashiroék története. Nem lesznek túlságosan drámai elemek, vagy kezdetüknél elvágott életek, nem lesz múltbeli trauma és olyan összetett karakterek sem, de a maga módján kifejezetten élvezetes mű. Viszont nem is komolytalankodja el annyira a yakuza témát mint mondjuk a Honto Yajuu, érintőlegesen azért megérinti az alvilági hangulat.

A főszerepeket Nojima Hirofumi és Hino Satoshi játssza, méghozzá mindketten remekül. Hinocchi kellemesen férfias hangja tökéletes egy Naoya féle karakternek, még Noji-nii egy egészen új oldalát mutathatja meg a kemény yakuzavezér bőrébe bújva, amivel szemben érdekes kontrasztot alkot a Naoyával szemben tanúsított kedvessége és lágysága. Mellékszerepben többek között Yoshino Hiroyukit hallhatjuk.

Az eredeti mangát Mochi Shimeko álmodta papírra.

Shinsetsu kokoro




Egy tiltott viszony, egy meggyötört férfi, a tanár, akinek súlyos teherként ül a vállán a múltja, amiben elvesztette a legjobb barátját és egyben a szerelmét, és egy fiú, a tanítvány, akinek egy vágya van, meghódítani a múltja miatt minden romantikus érzelemtől elzárkózó férfit. Vajon sikerül neki begyógyítani a tanára szívén keletkezett sebet és elérnie, hogy főhősünk újra merjen szeretni, hogy merje elhinni, hogy nincs vele semmi baj? Röviden összefoglalva erről szól ez a történet. Nem túl hosszú, de érzelmes darab, ahol a jelen mellett megelevenedik a boldogan fájó múlt is.

A cast Hirakawa Daisuket és Morikawa Toshiyukit, mellékszerepben pedig Odai Ryouheit foglalja magában. Drága Bossunk a meglehetősen férfias hangja ellenére azért olykor-olykor elkapott egy-egy uke szerepet is, ezeknek egyike a szóban forgó mű, ahol mint idősebb, tapasztaltabb fél kerül alulra, de valahogy teljesen természetesen adja magát a felállás. Így lesz Morikawa - san tökéletes erre a szerepre.

A CD az original művek kis csoportját gazdagítja, a VOICE MAN Series tagjaként jelent meg.

És ha már VOICE MAN Series, akkor nézzük a másik darabjukat,  a Shinsetsu Genji monogatarit, ahol ukeként  a téma koronázatlan királya, a legerotikusabban nyögni képes Hatano Wataru szerepel bizony. Ritka mint a fehér holló, pont ezért meg kell becsülni nagyon az ilyen alkalmakat, még ha ez különleges is. Ám mielőtt rátérnék a castra, nézzük magát a történetet.



Japánnal foglalkozók már biztosan hallottak a legendás Hikaru Genjiről. Nos ez a CD az az ő karakterét veszi alapul és meséli el kicsit különleges formában a történetét. Hikaru egy nagyúr csemetéje, aki egy különleges éjszakán rajtakapja az apját, ahogy a mostohaanyjával, Fujitsuboval szeretkezik. A gyermek nem tudja hova tenni az esetet, és nem is nagyon segítenek neki megérteni a körülötte levők, hogy mi is történik az apjáék között, ahogy azt sem, vele mi történik a látvány hatására.  Ez lesz a kezdete egy fájdalmasan szép szerelemnek, ami életeket fog megváltoztatni. 

És akkor ahogy ígértem a cast. Mik Shinichiro x Kakihara Tetsuya / Hatano Wataru a felállás, mellettük Ono Yuuki huncutkodik Kakkival, de feltűnik a darabban Maeno Tomoaki és Shimono Hiro is. Elég menő cast ez szerintem, már csak azért is megéri belehallgatni a CD-be, bár szerintem azoknak, akik rajonganak Waccha "uke" szerepeiért, már ez is elég nyomós ok lehet. Viszont fel kell hívnom rá a figyelmet, hogy a kép és a cast csalóka, és én sem írtam el a mostohaanyát. Kakki és Waccha is nőt játszik a történetben, szóval nem is tudom, lehet - e BL-nek sorolni ezt a CD-t. Érdekes, mert a mellékszereplő szolgálólányoknak például valóban női seiyuuk adják a hangjukat. De végül is mindegy, a lényeg, hogy Waccha bizony kerül MikiShin alá xD  Nem ez  az első eset különben, hallottam én már Ishida Akirát Júlia szerepében, ahol valóban Júlia volt. Mindenképpen érdekes élmény, hogy nő, de közben mégsem.

Egy kis figyelmeztetés azért itt talán elfér, ez nem teljesen fluff, van benne szó erőszakról, ami sajnos a téma kikerülhetetlen velejárója, hiszen egy olyan időben járunk, ahol nem volt ritka, hogy a hadurak erőszakkal vették el, amiről úgy gondolták jár nekik. Mai szemmel nézve természetesen ez megbotránkoztató, azonban az akkori mérce szerint belefért, és ezt nem is szépíti az alkotás.

Toshigoro no otokonoko to are 



Minden fiatal fiú esetében elő szokott fordulni, hogy  intim időt szán magára egy erre a célra készített film társaságában. Nincs ezzel másképp főhősünk Sakurai Keisuke sem, ám egy alkalommal roppant kínos szituációba torkollik ez az egyébként teljesen hétköznapi esemény. Hogy-hogy nem rányit a legjobb barátja, a roppant jóképű, lányok bálványa Shinohara. Persze, hogy egy ilyen után az ember el szeretne süllyedni a föld alá szégyenében, nincs ezzel másképp Keisuke sem, ám úgy tűnik Shinohara nem vette a szívére a dolgot, hiszen a másnapi találkozásuk alkalmával pont úgy viselkedik mint bármikor máskor.... legalábbis egy darabig.  Mert hát ugye nem BL mangáról és CD-ről lenne szó, ha ez az esemény semmi hatással nem lenne a két fiú kapcsolatára xD

Igazából maga a történet annyira kis semmilyen, hogy kb. száz hasonló BL manga jut minden ujjamra. A két srác összegabalyodik, sokat szexel, közben kicsit moralizálnak, meg romantikáznak és zárás. Szóval semmi olyan, amit rutinos olvasó nem ismerne. Két dolog emeli ki mégis annyira, hogy írjak róla, az egyik nem más, mint az eredeti manga grafikája, komolyan, szemetgyönyörködtető, nagyon igényes és nagyon erotikus. A másik  maga a CD és a cast, ugyanis  Masuda Toshiki és Saito Soma kapta meg a főszerepeket, még a legjobb barát Ohsaka Ryota lett. Nagy szívfájdalmam, hogy Ryo-chan nem nagyon vállal BL-t, igazából elvétve néha belefut, de elég visszafogott akkor is a szentem. Nos itt legalább valamennyit hallottam a hangját, még ha csak a kotnyeles legjobb barát karakterét osztották is rá. Ellenben, ahogy fentebb is említettem Masu  kezd nagyon elkanászodni BL fronton az én nagy örömömre, hiszen mindig fantasztikus alakítást nyújt. Soma még annyira nem vette bele magát a dologba, de biztató, hogy mostanában azért olvasgatom itt-ott a nevét, szóval ő talán, ha nem is sűrűn, de rendszeresen be fog ugrani egy-egy CD-re. xD

Az eredeti mangát írta és rajzolta Sakou Aya.

Ore Dake Mi Nai to xx Shichau zo 



Mi jut az embernek eszébe, ha meglát egy ennivalóan piciny, masnikkal a hajában rohangáló srácot? Nos, aki nem csípi az ilyesmit annak biztos van néhány keresetlen gondolata, de akinek ez a tűrésküszöbén felül van, annak a cuki, édes, de megölelgetném gondolatok járnak a fejében. Bevallom, ezt a tábort erősítem én is, volt már rá példa...khm, nem akarok ujjal mutogatni Kazu-chan xD De mi van akkor, ha ez a  tünemény igazából egy szadista és yandere hajlamokkal megáldott bestia? Akkor bizony baj. Ezt saját bőrén tapasztalja főhősünk, akinek a gyerekkori barátja, Yami Michirou egy igazi báránybőrbe bújt farkas. Ártatlan kisfiú álruháját magára öltött ragadozó, aki nem akar mást, csak Kei-chant.... szőrüstül - bőrüstül.

Sajnos a manga maga nincs lefordítva, azonban ez a történet nem olyan vészes, tekintve, hogy nagyja humor és bujálkodás xD A mangaka, Mishima Kazuhiko, nem igazán a mélylélektani történetek mestere, cserébe viszont van egy kellemes humora, amit itt is elővett. Persze lehetne moralizálni azon, hogy Michiru eléggé agresszív természete mennyire meríti ki a bántalmazó kapcsolatot, azonban  Kei-chan a maga módján eléggé jól kezeli Michirut és egész lelkesen veti alá magát az akaratának, tehát mondhatjuk, hogy az igények egymásra találtak.

És ami igazán érdekes ebben a történetben az a seiyuu választás. Mikor először megláttam, a szememnek sem hittem, aztán mikor utánaolvatam, megértettem, de még így is eléggé durva. A páros ugyanis Murase Ayumu x Maeno Tomoaki, pontosan ebben a felállásban. Aki tudja kik is ők, azok most hozzám hasonlóan érezhetnek ezt a szereposztást látva (Akik nem azoknak mondom, hogy Murase Ayumu a Haikyuu!! Hinata Shouyoja, még Maeno Tomoaki olyan karaktereket keltett életre, mint a Death Paradeben Decim, az Akatsuki no Yonában Hak, az Uta no Prince -samaban Camus, vagy az Aoharu x Kikanjuuben Mattsun). Oh Tomo-chan volt már párszor uke, és nagyon is szeretem ukének, de hogy valaha Ayu nevét látom mellette seme szerepben az szinte egy csoda. Na nem mintha Ayu nem tudna mély hangot kisajtolni magából (aki nem hiszi nézzen utána a Kiseijuuban Joenak), de itt pont nem azt használja, ha lehet még rá is erősít a gyerekes hanghordozásra. Akinek ezért nincs kedve elővenni az egész CD-t, itt hagyom az előzetesét, mert abban is tökéletesen hallatszik ez  a fura páros.
Mellékszerepben a mostanában megint aktív Tamaru Atsushi, akinek a nevét olvasni szintén öröm, nekem nagyon tetszik a stílusa és a játéka, és idén szerencsére végre nem csak az animékben, hanem BL fronton is beleerősített.



Eigyou Nika!  


Ha valaki szerelmes lesz meleg férfi létébe egy teljesen heteroszexuális férfibe, boldoggá tudja-e tenni a szeretett személy puszta közelsége tudva, hogy soha nem lelnek viszonzásra az érzései? Történetünk főhőse Sakisaka Ayumu, mint az értékesítési osztály egyik dolgozója  Tojou senpai munkatársa lesz. Ayumu, aki meleg, persze beleszeret a férfibe, de esze ágába sincs elmondani neki sem azt, hogy a férfiakhoz vonzódik, sem azt, hogy többet érez iránta, mint egy kouhai csodálatát. Naivan azt gondolja, hogy elég lesz mellette lenni, mint munkatárs, mint barát, és ezzel  a kevéssel is beéri, ám egy idő után el kell gondolkodjon azon, valóban elég-e, amit Toujo - san nyújtani tud neki. Ám mi van, ha van valami, amit Ayumu nem vett észre? Mi van, ha mégsem annyira reménytelen a helyzete, mint azt ő képzeli?

Hm, így a történetet leírva igazából ebben elég sok potenciál lenne, amit végül nem használ ki, de valahol nem is bánom. Ennek a történetnek a kapcsán remekül el lehetne filozófálni sok mindenről, de a történet végül inkább marad egy egyszerű szerelmes sztorinál. Egyrészről sajnálom, mert egy ilyen témából akár egy Smells Like Green Spirit féle alkotás is születhetett volna, ami kicsit kikacsint a BL mangák sablonjai mögül. Másrészt viszont ez egy tündéri bájos történet, két, szimpatikus  férfiről, akik egymásba szeretnek,  és ezt olyan kellemes volt hallgatni. Szóval végül is örülök neki, hogy kaptam egy könnyed, aranyos románcot, és szomorú vagyok, hogy csak egy könnyed, aranyos románc lett a vége. XD

Minden esetre, ha valaki egy kis puha BL élményre vágyik nyugodtan vegye elő ezt a CD-t (ajánlanám a mangát is, de sajnos általam érhető nyelvre nem lett lefordítva). A castban Toujo-san szerepét Shingaki Tarusuke kapta meg, még Ayumut Terashima Takuma játssza. Remekül kiegészítik egymást, jó kis páros, Shingaki-san pedig már nem először bizonyítja, hogy fantasztikusan erotikus tud lenni intim helyzetben. Ukének is verhetetlen, és seme szerepben is megállja a helyét, pont annyira van ott, amennyire kell, szóval magam részéről szívesen látnám castban ennél is gyakrabban a nevét. 

Az eredeti mangát Kanai Kei álmodta papírra. . 

Yatamomo


Főhősünk Momo nem éppen a fedhetetlent életéről és erkölcseiről ismert,- Nem okoz számára lelkiismereti problémát, ha egy kis pénzért oda kell adnia magát valakinek és igazán nincsenek is nagyobb ambiciói ennél. Egészen addig még egy dolgos éjszaka után valahogy össze nem gabalyodik Yata-channal, akivel először a szex lesz fergeteges, utána pedig szépen lassan Momo szívét is megnyitja, ami azt eredményezi, hogy a fiú változni kezd mellette. Azonban egy este feltűnik egy férfi a múltból, és bizony elég alaposan megkavarja Momo révbe érni készülő életét. 

Hm elég érdekes történet ez végül is, mert alapjáraton nem több, mint egy kis könnyed BL sztori, de Momo személyisége azért megérne egy misét. Mármint oké, hogy hajlandó szinte bárkivel lefeküdni, de miért? És miért veszi ezt ennyire könnyedén? Vannak emberek, akik nem csinálnak ebből nagy ügyet, de azért mikor érzelmileg elköteleződnek, kicsit megérzik a súlyát, ám mintha Momonak le sem esne miről van szó még Yata-chan mellett sem, csak már mikor megtörténik a baj. Miért és hogyan alakult ez ki? Eköré nagyon sok mindent lehetett volna szőni.. Kár, hogy lefordítva nincs a manga, mert lehet elsikkadtam valami felett, ami esetleg utalás lenn arra, hogy Momo személyisége miért ilyen. A másik érdekes szála, ami szintén csak a felszínt kapargatta meg, az a homoszexualitás és az elnyomás, házasság témája, de ez is csak jött és ment, komolyabb kifejtést nem kapott. Eggyel feljebb azt mondtam, hogy végül egy bájos fluff románcnak is kellemes élmény volt, ennél viszont kifejezetten bánom, hogy a mangaka megmaradt ennél a nagyon vázlatos BL sablonnál és csak ilyen hatásvadász módon használt fel ilyen jó témákat. 

A két főszerepet Ono Yuuki és Shimono Hiro játssza, mellékszerepben Yasumoto Hiroki került, és magával a casttal nincs is probléma, bár ha őszinte akarok lenni, akkor Hiro-tan nagyon bele tudja magát élni a szexbe, szóval párszor még a fülest is le kellett halkítanom, hogy ne hallja mindenki körülöttem, mit hallgatok. XD

A mangát - amit szintén csak rawban találtam meg - Harada írta és rajzolta. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések