Drama CD-k avagy utazás a képzelet szárnyán - Round 10

Hitomi wo sumashite

Makino Touwa süket, soha nem is hallott,  ám ennek ellenére próbál normális életet élni, amiben a családja és a barátai maximálisan támogatják, ráadásul cserébe elveszett hallásárt a többi érzéke meglepően kiélesedett. A fiú végül elvégezte az iskolát és bekerült az egyetemre is,  közgazdász szakra, ahol egy nap megismerkedik a szintén elsőéves, de más szakot hallgató, rendívül jóképű, modellként dolgozó Honda Shigetoval, aki első pillantásra megbabonázza, nem csak az előnyös külsejével, hanem a roppant megnyerő fellépésével is. A kölcsönös szimpátiát hamarosan felváltja valami más, komolyabb és mélyebb érzelem, ám persze, ennél rögösebb az út a happy endig. 

Maga a történet egy szívmelengető darab, kissé drámai felütéssel, de  nem erőszakosan, ránktelepedősen drámai, épphogy csak leheletfinoman, szóval pont az a fajta, amit én nagyon szeretek. Ami nagyon megragadott, hogy Touwa siketsége nem generált melodrámát, annyira természetesen kezelte, nem önsajnálósan, hogy első pillanattól kezdve egyszerűen hozzá tartozó tulajdonságként kezeljük, ami néha gondot okoz, de nem sokkal többet, mint bármely más embernek okozna valami veleszületett gyengesége. A CD-n Nakamura Yuuichi és Fukuyama Junt párost hallhatunk, akik fantasztikus játékkal adják vissza a két főhőst, valamint az egész történetet átható kellemes légkört és remekül kiegészítik egymást, mellékszerepben többek között Midorikawa Hikaru, Hanawa Eiji és Horie Kazuma neve olvasható. Bár a CD alapja regény, de ebben az esetben is szerencsések vagyunk, hiszen a CD-hez jár egy korrekt angol nyelvű fordítás, ami jelentősen megkönnyíti a történet iránt érdeklődők helyzetét.

Az eredeti történetet Kyouno Asami  írta és Yamagata Satomi illusztrálta

Tamayura

Japánban a 20. század második felében járunk. Történetünk főhőse Asakura Michitada félig japán származású csak, ami azonnal fel is tűnik mindenkinek, hiszen szőke hajkoronát visel. A mindenféle másságtól mereven elzárkozó társadalomban persze éri is bántás miatta a környezetétől eleget. Egyetlen ember nem találja ezt zavarónak, sőt meg is védi, ha kell, ő pedig nem más, mint  a legjobb barátja Tachibana Toraichi. Azonban egy nap Michitada rajtakapja Tachibanat egy nővel való szeretkezés közben.  Michitadát maga sem tudja miért szörnyen megrázza a látvány, így azonnal messze szalad és  szentül elhatározza, hogy soha többé az áruló jószág felé sem néz, amit kezdetben sikeresen meg is tart, ám aztán nyilvánvalóan nem úgy sikerül, mint ahogy ő eltervezi, főleg, mikor kiderül,  hogy nem elég, hogy iskolatársak lesznek, de még a szobájukat is meg kell osztaniuk a kollégiumban. És ha nem lenne elég a nyomasztó múlt, Tachibana mellett megjelenik egy nő, aki fontosabb szerephez jut az életében, mint Michitada valaha gondolta volna.   

Igen, megint legjobb barátokból szerelmesek a téma, nagyon megtalálnak engem ezek a darabok, illetve nagyon megtalálja a mangakákat ez a fajta ihlet, de itt a történelmi háttér kicsit feldobja a dolgot, valamint az, hogy bizony akkoriban nem úgy működött az élet, hogy én kitalálom, és meg is csinálom. A mangát sajnos lefordítva nem találtam meg, csak rawban, viszont  a CD-vel együtt szépen össze lehet rakni a sztorit, ami nekem nagyon tetszett, valamint az art is nagyon bájos volt. A CD egészen friss megjelenés, egy Hirakawa Daisuke és Matsuoka Yoshitsugu párt hallunk rajta (Tsugu hurrá xD ), mellékszerepben pedig feltűnik Nakazawa Masatomo is. 

Az eredeti mangát Yuki Ringo írta és rajzolta. 

Udagawamachi De Mattete Yo

Mindenkinek vannak titkai, s nincs ezzel máshogy eme történetünk főhőse, Yashiro sem. Azonban az ő titka különleges, hiszen az egyébként meglehetősen férfias tini a crossdress rajongója. Annak, aki nem tudná, mi  a crossdress, elmondom, hogy az ellenkező nem ruháinak felöltése. Nem transzvesztita vagy transzszexuális, hiszen a nemi identitása megmarad, nem akar az illető más nemű lenni, csak szeret az ellenkező nem ruháiban mászkálni. Yashiro is ilyen, az egyik volt barátnője hirtelen ötlete nyomán vett magára először lányszerelést, és sminkelte ki magát, ami annyira bejött neki, hogy ugyan a lánnyal szakítottak a crossdress megmaradt, ám érthető okokból ezt nem veri nagydobra.  Azonban egy nap lebukik az egyik osztálytársa, Momose előtt. A fiú először el sem hiszi, hogy Yashiro az, aztán a nagy igyekezetben, hogy rájöjjön, mi folyik itt, sikerül magát jópár kínos helyzetbe  is hoznia, ám nem az  a fajta, aki könnyen feladja.  És mint sejthető egy idő után a  helyzetből fakadó kíváncsiság valamint a Yashiro iránti érdeklődés furcsa egyvelegéből kibontakozik egy mélyebb érzelem.

Ez a manga több szinten is különleges, egyrészt a rajzolás, nekem nagyon tetszetős, nem megszokott, de szép a stílus. Másrészt maga a történet és a két főhős karaktere. Yashiro női ruhák ide meg oda, férfi, férfias viselkedéssel és nem meleg. Eleinte riasztja Momose közeledése, aztán megrémül a saját részéről fellobbanó vonzalomtól, sőt, a történetben többször is utalnak rá, hogy meglehetősen tapasztalt, ha a lányokkal való szexről van szó.  Vele ellentétben Momose, aki férfiként meg bele a kapcsolatba teljesen ártatatlan a testiség terültén. Gondolhatnánk, hogy biztos  Yashiro lánysága  iránt érdeklődik, és könnyebbik útnak tekinti, mert vonzó, nőies külsővel rendelkezik, azonban nem olyan macerás, mint egy igazi nő, de nem. Nagyon is érdekli Yashiro férfi énje is, vonzódik a férfi Yashirohoz, kívánja férfiként is,  viszont lenyűgözi a lány benne, és talán ezért lesz mindenkinél tökéletesebb pár Yashiro számára, hiszen úgy kell neki, úgy tetszik neki, ahogy van. 

A cast egy Hatano Wataru és Ono Yuuki páros, ami miatt az egyik szemem sír, a másik nevet. Waccha seme megint, de Yuuki viszont uke, amit nagyon szeretek. Semének is tökéletes, de ő a Waccha 2, olyan ritkán uke, pedig nagyon megy neki, igazán erotikus tud lenni a passzív szerepben, anélkül, hogy túltolná. Itt meg aztán pláne jól jön, hiszen férfias, de lágy  hangja van, ami pontosan visszaadja Yashiro kettősségét. 

Az eredeti mangát Hideyoshico írta és rajzolta. 

Oni no ou to chigire

Történetünk főhőse, Yato egy igazán különleges lény, fekete haja, arany szemei, szarvai és éles karmai vannak. Ebből talán gyorsan kiderül, hogy démon, egy kardban lakozó démon, aki ráadásul egy ember szolgálatában áll. Tokimori még egészen kiskorában találkozott Yatoval, aki elkísérte a felnőtté válás útján. Persze mint az sejthető, többet éreznek egymás iránt, mint puszta gazda - szolga kapcsolat,  - amit csak táplál az, hogy Yatonak szüksége van bizonyos, eléggé intim testi érintkezésre az "életben maradáshoz" - ám több akadály is tornyosul előttük, és a bimbódzó románc előtt. 

A két főhőst Saito Soma és Ono Yuuki szólaltatja meg. És bár Yuuki már megint seme, kárpótol, hogy a partnere pont Saito Soma lett. Az elmúlt évben nagyon megszerettem a srácot, és szerencsére nem csak én, hiszen, ha emlékeztek ő volt az egyik friss újonc a Seiyuu Awards díjazottjai között, így aztán örültem, hogy ő is a BL útjára lépett. Persze nem ez a debüt szerepe, korábban már összepróbálta magát Wacchaval egy rövid szösszenetben, de most örülök, hogy úgy tűnik szépen lassan ő is belép az aktív BL seiyuuk táborába. Persze tudnék még mondani mellé egy-két srácot, akiket el tudnék aktív BL színészként képzelni (Whitey micsoda uke lenne *o* ), azonban kis lépések,  kis lépések. Somának is nagyon örülünk, főleg, hogy kiválóan szól ilyen szerepben is, nagyon kis erotikus uke. :3 Különben maga a történet is érdekes, főleg azok számára, akik hozzám hasonlóan értékelik ezt a fantasy vonalat, szóval érdemes rászánni azt a bő egy órát. 

Az eredeti regényt Takeo Riichi írta és Ishida Kaneme illusztrálta. 

Junai ero ki

Két gyerekkori barátnál mi lehet jobb alap egy BL mangához? Hát több gyerekkori barát, esetünkben egészen pontosan négyen vannak. Kou-chan, Kishi, Mitsuru és Satoshi egészen apró koruk óta vannak jóban, és életük minden fontos fordulópontját megosztják egymással. Bár négy teljesen ellentétes habitusú fiúról van szó, akik között ugyanúgy megtalálható a komoly csendes, mint az állandóan bolondos örök gyerek, úgy tűnik tökéletes közöttük az összhang, ám egy idő után eltitkolt érzelmek, és vonzódások törnek felszínre és találják meg a kamasz fiúkat egészen újfajta, ismeretlen érzések. 

A mangát az a Psyche Delico írta és rajzolta, akinek a Choco strawberry vanillat is köszönhetjük, ám ez ellentétben azzal sokkal másabb alaphangot és hangulatot kapott, lényegesen könnyedebb, mint a szerelmi hármas, és lényegesen egyszerűbbek a szereplők is, ám pont az egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége. Nem lesznek nagy és váratlan fordulatok, nem lesznek nagy meglepetések, és nem lesz az, mint a Csoki, eper, vanilía hármas esetében, hogy sokat lehet rajta töprengeni, ám kikapcsolódásnak tökéletes. Elég nyílt manga, és így elég nyílt CD, ami a BL részét illeti, szóval kezdőknek azért semmiképpen nem ajánlanám. 

És akkor nézzük a castot, mert hát itt is van, legalább is számomra egy nagy öröm név. :3 A három páros így osztozik a szerepeken, hogy Higuchi Tomoyuki × Abe Atsushi, Okitsu Kazuyuki × Yamanaka Masahiro valamint Fukushima Jun × Takeuchi Ken. Gondolom ezek után nem nehéz kitalálni, hogy Fukushima Jun szerepeltetése a boldogság számomra, egyszerűen szuper, hogy legalább ennyi szerepet kapott. Sajnos Jun-san is azon seiyuuk közé tartozik, hogy muszáj megbecsülni minden apró hangfoszlányát. 

Dakaretai Otoko 1-i ni Odosarete Imasu

Történetünk főhőse Saijou Takato foglalkozását tekintve színész, aki nagyon sokáig birtokolta a cégénél a No. 1. pozíciót. Ám öt éves uralmát megtörte egy fiatal újonc, a három éve debütált Azuyama Junta,  ez pedig érthető módon nagyon böki Saijou csőrét, az meg pláne, hogy mintha a srác fel sem fogná, mennyire kitolt vele, még jópofizni is próbál. Persze Saijou nyíltan nem ellenségeskedhet vele, így amikor Azuyama meghívja egy kis esti iszogatásra, ugyan, mintha foghúzásra készülne érzéstelenítés nélkül, de belemegy a "randevúba". Ám nem várt fordulatot vesz kettejük kapcsolata, és azon az estén többször is lesz alkalma meglepődni az úrnak, egyszer akkor, mikor Azuyama ágyában ébred, és még egyszer akkor, mikor kiderül, hogy az alapvetően udvarias, ragyogó mosolyú és galamblelkű Azuyama tud nagyon másmilyen is lenni, ha arról van szó, hogy magáénak tudja  a régóta szeretett férfit. 

Második történetünkben kicsit elhagyjuk a felnőttek világát és visszaülünk az iskolapadba. A diáktanács elnöke, Takahara Seigo fülig szerelmes a tüneményesen cuki Fujisaki Yuuyába az egyik iskolatársába..  Minden rendben is megy közöttük, amíg egy alkalommal egy kotnyeles fotós, Yukiyo, aki nem mellesleg Yuuya gyerekkori barátja, ki nem figyeli az enyelgésüket, majd azzal az ürüggyel, hogy szeretne egy képriportot készíteni be is cserkészi magának a gyanútlan áldozatot. Innen pedig nem nehéz kitalálni egy BL mangában és CD - n milyen irányt vesz kettejük kapcsolata, ám nem olyan egyszerű ez, mint amilyennek látszik, hiszen a rejtett személyiségvonások itt is fontos szerepet játszanak. 

A  Sakurabi Hashigo  által írt és rajzolt manga idén a a fujoshik kedvence listán igen előkelő helyet ért el, az ötödik legnépszerűbb mangának bizonyult, megelőzve ezzel többek között Yoneda Kou fantasztikus Saezuru Tori wa Habatakanait, vagy a Hidaka Shouko által jegyzett Yuuutsu na Asat, így várható volt hozzá előbb - utóbb Dráma CD, ami most meg is érkezett. ( A teljes lista itt megtekinthető, ha érdekel benneteket) Érdekes mű ez különben, bár én nem tettem volna mondjuk egy Saezuru elé, de a top 15-be bőven lehet helye. Maga a történet tök átlagosnak tűnik, de ezek a az alapvetően kedves karakterek rejtett jellemvonásai felütés nagyon is egyedivé teszi, amit csak fűszerez a meglehetősen merész és igencsak vonzó rajzstílus. A cast egy Ono Yuuki és Takahashi Hiroki kettőst, valamint egy Kawahara Yoshihisa, Iguchi Yuuichi és Shimazaki Nobunaga hármast rejt, már csak ezért is vártam ezt  a CD-t, mert egyrészt Ono Yuuki remek BL hang (még akkor is, ha mint fentebb panaszoltam kevés az uke szerepe az én ízlésemnek), valamint Zakki BL-ben akkor sem maradhatna ki, ha nem ilyen népszerű mangát adaptáltak volna, hanem valami limonádét xD 

És bár a CD teljesen lezárt, de van ám ehhez a mangához egy második kötet is, ami nem került rá a lemezre, szóval remélem, hogy hamarosan a folytatás is hallgatható lesz. :3

A CD nem előzmény nélküli, tavaly nyáron jelent meg egy Mini CD ehhez a sorozathoz, ami a Kare no Do-S Switch címet viseli, és egy Shimono Hiro x Shingaki Tarusuke pár kapott benne szerepet. Ezt is ajánlom akár ez előtt, akár ez után, tulajdonképpen mindegy, hiszen  a mangának egy, az előzőektől független történetét dolgozza fel,  már csak azért is, mert Shingaki - san ismét egy uke szerepben bizonyíthatja, mennyire erotikus tud lenni, ráadásul egy teljesen másfajta karakterrel, mint amilyen Yashiro. :3

Annak, aki kíváncsi rá, gyorsan felvázolom a történetet.  Kokubo Nobu népszerű színész,  tehetséges is, ám egy alkalommal meggyűlik a baja az egyik szerepével. A hős, akit játszani kellene teljesen más habitusú, mint ő és nehezen boldogul vele. Ám roppant szerencséjére az egyik munkatárs Sakurada Koutarou ugyan meglehetősen egyedi eszközökkel de a segítségére siet és jó alaposan gondoskodik arról, hogy Nobu felfedezze magában a kívánt karaktert. Ahogy a két fentebbi történetben itt is főleg a rejtett jellemvonások felszínre bukkanása játssza a főszerepet, ám ellentétben a korábbi két sztorival itt nem a "szenvedő" fél nézőpontja érvényesül, ráadásul Koutarou is legalább annyira meglepődik magán, mint Kokubo-san rajta, mert az afférjuk előtt fogalma sincs, hogy milyen seme lakozik benne xD

500nen no Itonami

Ezúttal azt hiszem Ono Yuuki maratont tartok, pedig teljesen véletlenül jött ki így a lépés, valahogy mostanában nagyon megtalálják a BL szerepek  xD Ráadásul szerintem még BL sci-fit itt nem nagyon ajánlottam nektek, de hát mindent el kell kezdeni egyszer, így hát jöjjön egy ilyen típusú mű. Yamada Torao egy teljesen hétköznapi fiú, azt leszámítva, hogy a szerelme egy férfi, Oota Hikaru, akivel boldog párkapcsolatban élnek. Ám egy téli napon szerencsétlenség történik, Hikaru egy bajba jutott ember megsegítése közben életét veszti a metrósínek között. Torao képtelen feldolgozni kedvese halálát, így rövid idő után követni próbálja a halálba, ám próbálkozását nem koronázza siker, nem hal meg. Magához tér.... 250 évvel később. Az élettelen testét hibernálták és csak akkor ébresztették fel, mikor már olyan technikai fejlettségre jutott az emberiség, hogy meg tudják menteni az életét. Mondanom sem kell, a világ alaposan megváltozott ez idő alatt, többek között megjelentek az androidok is, az emberszabású gépek. Torao is kap maga mellé egyet, aki megszólalásig hasonlít az elhunyt párjára és a HikaruB névre hallgat. Persze Torao egyáltalán nem örül kezdetben az ajándéknak, ki örülne a helyében, azonban az együtt töltött napok alatt valami megváltozik benne és HikaruB-ben is. 

A Sci-fi mellett, mint az talán a leírásból kiderül elég erősen dominál a drámai szál is, ahogy összeér a múlt és a jelen, ám nem nyomja agyon az egészet. Persze egy közeli hozzátartozó halála és annak a feldolgoztathatatlansága nehéz téma, ahogy az is kemény kérdés, hogy valakit lehet-e helyettesíteni, hogy mi tesz egy "embert" önálló, szuverén lénnyé. Lehet-e egy helyettesítésre szánt android több, mint egy puszta másolat, és ha lehet, akkor tulajdonképpen ki is ő. És persze az örök kérdés, hogy megértheti-e egy gép az emberi érzéseket, vagy továbbmegyek átélheti -e őket. Szóval minden tekintetben nagyon elgondolkodtató darab, de ezzel együtt nem késztet egy érfelvágásra. Ono Yuuki és Suzuki Tatsuhisa párosa remek együtt, ráadásul nagyon kellemes, finom játékot hallhatunk tőlük, ami a háttérzenékkel megtámogatva fantasztikusan adja  vissza a manga és a CD mondanivalóját valamint hangulatát. 

Az eredeti mangát Yamanaka Hiko írta és rajzolta