Magyar várak sorozat - Eger

Sárospatak után egy újabb várat látogattunk meg a srácokkal, pontosabban Hikari-channal és Kouval, ezúttal Eger volt a szerencsés. Erről nem fogok annyit dumálni, mint Patakról, egyrészt mert nem tudok, másrészt meg mert ez egy kicsit szorosabb időbeosztású kirándulás volt,így nem volt annyi időm fényképezni, harmadrészt, mert szerintem azért Egert senkinek sem kell különösebben bemutatni. Voltunk a hősök termében, ahol az egri várvédő hősöknek állítottak emléket, és ahol Dobó István feltételezett arcképe látható (azért feltételezett, mert sajnos a modern kormeghatározó eszközökkel is csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani a lelet korát, így annyi bizonyos, hogy a Dobó család egyik férfitagjáról van szó, azt csak feltételezni lehet, hogy maga Dobó István az), megnéztük a régi székesegyház romjait, ami régen egy igen impozáns épület lehetett, de sajnos elpusztult, a Gergely bástyát is szemügyre vehettük, illetve lementünk a katakombákba is, ahol megismerhettük, hogyan is lehetett védeni a  várat. Kifelé menet pedig Gárdonyi Géza sírja is megtekinthető volt. Számomra mindig nagy élmény ezeket a régi várakat látni, és elképezlni, hogy ami nekünk most történelem, dicső - dicstelen múlt vagy legenda, az néhány évszázaddal ezelőtt az embereknek mindennapi valóság volt, és hogy ami most nekünk mindennapi valóság, az ugyanígy válik történelemmé, dicső-dicstelen múlttá vagy legendává. Bent a vár belsejében fényképezni nem lehetett, így csak néhány kinti képet tudok mutatni a várról, a városról, a Minaretről és a srácokról, kérlek fogadjátok sok szeretettel. 

 

Gárdonyi Géza sírja

 

És a srácok

 

Következő alkalommal már a tavaszi szezon összefoglalójával jövök, hiszen múlt héten lezártam a tavaszt és elkezdtem a nyarat, ami nekem ezúttal felettébb izgalmasnak ígérkezik, szóval lesz miről írnom ^_^